Szakmai életrajz: Klinghammer István


Az ELTE Ideiglenes Intézményi Tanácsa 1999. november 26-án kezdeményezte az oktatási miniszter útján a köztársasági elnöknél Klinghammer István egyetemi tanár rektori kinevezését. Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke 1999. december 7-én a Parlamentben ünnepélyes keretek között adta át Klinghammer István egyetemi tanárnak, az ELTE Térképtudományi Tanszék vezetőjének, 1997-től rektorhelyettesnek, rektori kinevezését.
2000. január 1-től Klinghammer István az új szerkezetû Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora. Rektori pályázatát annak tudatában adta be, hogy a megújuló 365 éves egyetem Budapest és az ország egyik maghatározó felsőoktatási intézménye mind hallgatói létszámát , mind képzés és kutatás minőségét, mind nemzetközi kapcsolatait és presztizsét illetően. Az ELTE a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolával és a Budapesti Tanárképzővel integrálodott. Az integráció előkészítésében amelyben, mint az ELTE rektorhelyettese vett részt, elsődlegesen az integrációval kapcsolatos közös elönyök vezették. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy látja, hogy az integráció hosszú távú előnyei kompenzálják rövid távú hátrányait, az egyes területeken jelzett érdeksérüléseket, az együttes adminisztráció kialakításának kezdeti nehézségeit és a döntési rendszer bizonytalanságát.

Az Európai Unió felé haladó Magyarországnak a humán, jogi, gazdálkodási, közigazgatási és és természettudományi területeken olyan diplomásokra van szüksége, akik kölcsönösen jól ismerik egymás szakterületét, és minél több olyan szakra, amely egységben tudja kezelni ezen területek többségét. Az ELTE oktatásában egyszerre van jelen a főiskolai, egyetemi és doktori szint is. Az Egyetem több olyan szakán lehet tanulmányokat végezni, amelyekre az országban (és némely esetben Közép-Európában) csak itt van lehetőség. Ezek a szakok nem csak tudományos, hanem nemzeti érdeket is szolgálnak. Ilyen szakok az egyedi nyelvszakok, vagy a gyógypedagógia, a meteorológia, térképészet. Az Egyetemen 41 doktori program mûködik. A mintegy 25 ezer hallgatót oktató új Eötvös Loránd Tudományegyetemen a közel 1500 fő oktatói állományhoz nagyon sok magasan kvalifikált, tudományos fokozattal, nemzetközi elismertséggel rendelkező oktató és kutató tartozik. Az Egyetemen nagyszámú kutató dolgozik, aki az MTA munkatársa, nekik köszönhetően több akadémiai kutatócsoport mûködik az Egyetem falain belül. Az Egyetem könyvtáraiban jelentős mennyiségû könyvet, folyóiratot gyûjtöttek össze (évi 180-200 millió forintot ad ki nemzetközi szakfolyóiratokra az ELTE), több olyan könyv is megtalálható a könyvtárakban, amelyeket csak itt lehet olvasni. Az informatika oktatásnak és kutatásnak megfelelően magasan kvalifikált informatikai szakembergárda dolgozik az Egyetemen. A lágymányosi beruházás és a Trefort Kert rekonstrukciója lehetővé teszi, hogy a természettudományos, a bölcsészettudományi és társadalomtudományi kutatás és oktatás már a XXI. századnak megfelelő technológiai-infrastrukturális szinvonalú legyen.
Professzor úr rektori programjában kijelölte az elkövetkezendő feladatokat, amelyből néhányat emlitünk. Legkésőbb 2000 áprilisig meg kell alkotni az Egyetem 2010-ig érvényes Intézményfejlesztési Tervét. Ennek elsődleges feladata, hogy kijelölje az Eötvös Loránd Tudományegyetem jövőképét, kitüzze azt a célt, amely felé az oktatás-kutatás haladni kiván; ez nemcsak az integrációra szánt állami és világbanki forrásokhoz, hanem valamennyi állami fejlesztési forráshoz való hozzájutásnak is a feltétele. Tovább kell bőviteni a nemzetközi kapcsolatokat, rövid idő alatt döntést kell hozni az Egyetem új szerkezetéről. Olyan szervezeti szabályrendszert kell megteremteni, amely lehetőséget biztosít olyan intézetközi, karközi szerveződések létrehozására, amelyek segítik a közös munkát, az interdiszciplinális kutatások és oktatások megteremtését. Végre kell hajtani a kreditrendszerû képzésre történő áttérést. Megfelelő módon segíteni kell a kutatási és oktatási tevékenységet a pályázati tevékenység fejlesztésével. Lényeges annak az elfogadása és elfogadtatása, hogy az egyetemi élet és gazdálkodás irányítói, szervezői és végzői a munkaerő-piacon az üzleti szféra hasonló funkcióit betöltő személyeivel versenyeznek, és ezért közel azonos jövedelmi helyzet teremtendő számukra. Javítani kell az Egyetem kollégiumi ellátottságán. Szükséges az egyetemi polgárság jobb tájékoztatása, stb.
Klinghammer István sok megoldandó feladatot vett át Szabó Miklóstól az ELTE elöző rektorától, akinek az Egyetemi Tanács nevében is megköszönte türelmét, kompromisszumkereső tevékenységét amivel 6,5 évig kormányozta az Egyetemet és reményét fejezte ki, hogy számíthatnak együttmüködésére és tanácsaira a továbbiakban is.
Klinghammer professzor úr eddigi vezetői valamint oktatás- és tudományszervezési tevékenysége hazai és nemzetközi szinten kiemelkedő jelentőségû. Első egyetemi vezetői kinevezését 1983-ban kapta, amikor az ELTE Természettudományi Karának dékánhelyettesévé választották, ezt a posztot látta el 1989-ig, majd 1991-1994-ig, közben 1989-1990-ben dékánként tevékenykedett. 1987-ben lett a Térképtudományi Tanszék vezetője, 1995-től az egyetem Környezetfizikai Tanszékcsoportjának vezetője. 1993 óta az Egyetemi Tanács tagja, 1997-től az ELTE kutatás-tudományszervezési rektorhelyettese. 1967 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, egész életét és munkásságát az Egyetemnek szentelte eddig is és valószinûleg ez a jövőben sem lesz másként.
Klinghammer professzor úr oktatói és szakmai-tudományos mûködését lapunk olvasói jól ismerik, mivel több alkalommal jelent meg róla cikk (pl. Geodézia és Kartográfia, 1997/9. és 10.sz.), azért néhány fontosabb mozzanatot megemlítünk a továbbiakban.
A magyar térképészet vezető személyisége, aki széleskörû oktatási, kutatási és tudományszervezői munkásságával az egész tudományterületet szolgálja.

Egyetemi oktatómunkája során 1966-tól tanársegéd, 1971-től adjunktus, majd 1980-tól docens, egyetemi tanári kinevezésére 1987-ben került sor. Oktatási tevékenysége a térképészet csaknem valamennyi területére kiterjed, de legfontosabb a tematikus kartográfia (négy európai egyetem meghívott előadója).
Tudományos munkásságát 8 könyv, 4 könyvrészlet, 55 szakcikk és tanulmány, 5 atlasz, 9 térkép és 15 kutatási beszámoló tartalmazza. A tematikus kartográfia ábrázolási módszereinek kidolgozása terén Magyarországon iskolát teremtett. Kutatói tevékenységét a Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben Akadémiai díjjal ismerte el, és tudományos munkásságáért a magyar kormányzat 1999-től Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesítette. Több nemzetközi és hazai bizottságnak, egyesületnek tagja és vezető egyénisége, csak néhányat említünk meg az alábbiakban. A Nemzetközi Térképészeti Társulásban több mint két évtizede Magyarország képviselője, három ízben szervezett hazánkban bizottsági ülést. Tagja a Német Kartográfiai Egyesületnek, 1995-ben, 1997-ben és 1998-ban felkért előadója a térképészek Euro Forumának. Tagja az MTA X. osztály földrajzi bizottságának, a BME Geodéziai és Geoinformatikai doktori és habilitációs bizottságának, elnöke a Magyar Földrajzi Társaság Térképészeti szakosztályának. és a Lázár deák térképészeti alapítványnak.
Gratulálunk Klinghammer István professzornak rektori kinevezéséhez, és a megoldandó feladatokhoz sok sikeret és egészséget kívánunk.

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!