|
|
| 9. ábra |
A tájékozódásban fontos ismerni mind a szélességi, mind a hosszúsági értéket. Ha az egyik hiányzik, akkor már komoly nehézségekkel kell szembenéznünk egy földrajzi pont helyzetének a meghatározásakor. Erre a legismertebb példa egy francia író kezéből származik: Jules Verne, aki a "Grant kapitány fiai" cimű kalandregényével örökítette meg ezt a témát. Ebben a regényben egy üzenetet tartalmazó üveget találnak egy cápa gyomrában. Az üzenetet Grant kapitány dobta a tengerbe, aki hajótörött egy szigeten. Mivel nem tudják olvasni a sziget nevét, és csak a földrajzi szélesség vehető ki a papirmaradékon, hosszú és kalandos utat tesznek meg a Föld körül a 37° 11´ déli szélességi kör mentén, amíg megtalálják Grant kapitányt (9. ábra).
|
|
|
| 10. ábra |
11. ábra |
Hasonló lenne a helyzet, ha Budapest földrajzi koordinátái közül csak a földrajzi szélességet ismernénk. Ha megnézzük egy térképen, csak Európában jó néhány jelentősebb város fekszik a 47° északi szélesség közelében: Innsbruck Ausztria-, Zürich Svájc-, és Dijon Franciaországban (10. ábra). De ha a város földrajzi hosszúságát is ismerjük, akkor egyértelművé válik a helyzete (Budapest esetén a földrajzi hosszúság k.h. 19°) (11. ábra).
|
|
|
|
