|
|
| 2. ábra |
Bolygónk egy képzeletbeli tengely körül forog. Ha erre a tengelyre merőlegesen húzunk egy kör alakú vonalat a földgömb legszélesebb részén, ez a kör alakú vonal két egyenlő részre osztja a gömböt. Ez az Egyenlitő, Földünk legnagyobb szélességi köre, hossza 40 076 km. Az összes többi, a forgástengelyre merőleges kör alakú vonal kisebb ennél. Ezek is szélességi körök, amelyek egymással párhuzamosak. Az északi- és a déli pólus felé haladva egyre kisebbek lesznek, maguk a pólusok a valóságban egyetlen egy pontot képeznek (2. ábra).
|
|
| 3. ábra |
Az Egyenlítőtől északra találjuk az északi félgömböt és délre a déli félgömböt (3. ábra). Az északi félgömbön vannak az északi szélességi körök, rövidítve é.sz. A déli félgömbön pedig a déli szélességi körök helyezkednek, ezeket d.sz.-ként rövidítjük. Ez egy nélkülözhetetlen adat ahhoz, hogy valaminek (pl. egy városnak) a helyét meg tudjuk találni a térképen. Ez adja meg, hogy az Egyenlítőtől melyik irányban (észak vagy dél felé) kell keresnünk a kívánt földrajzi helyet.
|
|
| 4. ábra |
A gömbön (illetve a földgömbön és a térképeken) fokban adjuk meg a keresett városok, hegycsúcsok stb. helyzetét. Az Egyenlítő a 0° szélességi fok, az Északi-sark az é.sz. 90°, a Déli-sark pedig a d.sz. 90°. A szélességi körök fokértékeit általában a térképkerethez közel, a térkép szélein olvashatjuk. Például, Budapest az é.sz. 47,5° -on fekszik (4. ábra).
|
|
| 5. ábra |
Az Egyenlítőn és a pólusokon kívül vannak még olyan szélességi körök, amelyeket névvel különböztetünk meg a többitől. Ezeket nevezetes szélességi körökként ismerjük, és a térképeken kiemelten ábrázolják, legtöbbször szaggatott, vastagabb stb. vonallal (5. ábra) :
é.sz. 66,5° Északi-sarkkör
é.sz. 23,5° Ráktérítő
d.sz. 23,5° Baktérítő
d.sz. 66,5° Déli-sarkkör
|
|
|
|
