|
A mai (modern) térképészet alapjait a görög tudomány teremtette meg az ókorban. Már Kr. e. IV. században Arisztotelész felvetette, hogy a Föld gömb alakú ( 8. ábra).
Egy évszázaddal később Eratoszthenész az első görög tudós, aki a mai értelemben is
|
| 8. ábra |
világtérképnek nevezhető
|
térképet készített (9. ábra).
|
|
| 9. ábra |
|
Eratoszthenész hírességét nemcsak ez a térkép alapozta: ő volt az első, aki a gömb alakú Föld kerületét és sugarát a maihoz nagyon közeli értékekkel határozta meg:
|
|
|
Eratoszthenész szerint
|
Jelenleg
|
|
|
Föld sugára
|
6 269 km
|
6 378 km
|
|
|
Föld kerülete
|
39 375 km
|
40 008 km
|
|
|
|
|
|
|
|
A II. században, Alexandriában élt az utolsó nagy görög tudós, aki munkásságával megérdemelte a "térképészet atyja" címet: ő volt Klaudiosz Ptolemaiosz (10. ábra).
|
|
Tanulmányait egy nyolc kötetből álló nagy műben foglalta össze, amelynek címe "Földrajzi segédlet". A térképészek számára különösen fontos a nyolcadik kötet, amely az akkori ismert világról készítendő 26 db. térkép részletes szerkesztési utasításait tartalmazza. A közhiedelemmel ellentétben, Ptolemaiosztól nem maradt fenn saját
|
|
|
maga által készített
|
10. ábra |
|
térkép. De a "Földrajzi segédlet"-ben található adatokat és leírásokat évszázadokkal később is felhasználták Ptolemaiosz követői.
|
|
