|
|
Az iránytű egy mágnesezett acéltű, amely egy függőlegesen álló tű hegyén forog. Mindig ugyanazt az irányt mutatja: a sötétebb színű vége állandóan észak felé mutat. A világtájak a mágnestű alatt egyértelműen vannak jelölve. A kör alakú foglalaton belül van még egy forgatható tárcsa vagy szelence, 360 db beosztással. Minden egyes beosztás egy fokot jelképez.
Ha térképpel együtt akarod használni az iránytűt, akkor tudnod kell, hogy általában a térképek Északra vannak tájolva (orientálva). Ez azt jelenti, hogy az északi irány a térkép felső szegélye felé mutat, vagyis
álló helyzetben a térképkeret bal és jobb oldali szegéllyel párhuzamos az északi irány.
|
|
| 15. ábra |
|
Ha a térkép nem Északra tájolt, akkor egy szélrózsával jelölik, merre mutat Észak. Régen, gyakran készítettek úgynevezett delelt térképet is, vagyis olyan térképek, amelyeken fent volt a déli, lent az északi irány. Illetve, olyan térképek is voltak, amelyeknek a felső széle egyszerűen nem az északi irányt jelölte, hanem más táj felé mutatott. Ma már inkább csak múzeumokban, térképtárakban láthatsz ilyet (15. ábra).
|
|
Az iránytűhöz visszatérve, nagyon könnyen tudsz betájolni egy térképet egy egyszerű, vonalzós iránytű segítségével. Egy északra tájolt térkép esetén, az iránytűt a bal vagy jobb oldali szegéllyel párhuzamosan helyezed rá, és utána addig kell forgatnod
|
| 16. ábra |
a térképet, amíg a
|
|
mágnestű sötétebb szinű vége nem mutat a szelence "O" osztására (16. ábra).
|
|
A tájékozódást térképpel és jellegzetes tereppontok segítségével is végezhetjük: ha nem tudod meghatározni helyedet a térképen, menj fel egy magaslatra, és keresd a közelben levő jellegzetes pontokat.
Ezek lehetnek egyedül álló sziklák, hegycsúcsok, templomtornyok, útkanyarok, stb. Három db. pontot kell keresned: kettőt tőled jobbra és balra, a harmadik veled szemben lehet. Ha ezt a három pontot megjelölöd a térképen és egyenesekkel kötöd össze, akkor te azon a ponton állsz, ahol az egyenesek egymással találkoznak (17. ábra).
|
|
| 17. ábra |
|
|
|
