|
|
| 6. ábra |
A vízrajzi neveket általában kék színnel és dőlt betűkkel írjuk. De az is előfordul, hogy csak kék színnel, vagy csak dőlt betűvel különböztetjük meg a többi földrajzi névtől (6. ábra).
|
|
| 7. ábra |
A domborzati nevekre jellemző, hogy vastagabb betűkkel írjuk. Ha a dombság vagy hegység vonulatát is akarjuk érzékeltetni, akkor annak megfelelően íveljük a nevet (7. ábra).
|
|
| 8. ábra |
Nagyon gyakran a betűk közti távolságot úgy növeljük, hogy a név elhelyezése megadja az ábrázolt terület elterjedését is. Ez igaz mind a domborzati, mind a vízrajzi nevek esetén (8. ábra). Más területneveket (tájneveket) is így írjuk (9. ábra).
|
|
|
| 9. ábra |
10. ábra |
A jelentősebb csúcsneveket szintén vastagabb betűvel írjuk: Ilyenkor szükségünk van egy jelre is (általában kereszt, kisebb kör vagy háromszög), hogy segítségével megadhassuk a csúcs helyzetét. A legtöbb földrajzi térképen nem csak a nevet, hanem a magasságot is megírjuk (10. ábra).
|
|
|
|
