|
|
A földgömb nagyon jól mutatja a kontinenseknek az egymáshoz való helyzetüket, illetve méretüket. Ha nem túl nagy méretű, könnyen a kezünkbe vehetjük, és forgathatjuk, megkereshetjük akármelyik országot, helységet stb. De ha csak egy adott területet szeretnénk megtekinteni, és minél több és részletesebb információra van szükségünk, akkor már a földgömb nem segíthet rajtunk.
|
|
| 8. ábra |
|
Ha szervezzük a jövő évi nyaralást, akkor a kiválasztott területről, városról, országról, stb. szeretnénk minél több információt megszerezni. Ilyenkor nagyon hasznos a térkép, amelyiket nem csak az utazás megszervezésében használunk, hanem magunkkal is visszük az útra, hogy segítségével tájékozódhassunk (8. ábra).
|
|
Egyáltalán nem egyszerű dolog "áttenni" a Föld ( vagy más bolygó ) felszíni formáit egy papírlapra, vagyis egy síkra. Ez ugyanolyan nehéz, mint egy narancsot egyenlő körcikkekre hámozni, és a héjdarabokat egymás mellé elhelyezni egy asztalon. Ez soha nem sikerül tőkéletesen, a héjdarabokat nem tudod jól simítani az asztal síkfelületére (9. ábra).
|
| 9. ábra |
A Föld esetén ugyanaz a probléma: nem tudjuk torzulásmentesen egy síkra rajzolni. A következő ábrában azt tettük a Földdel, amit a naranccsal:
|
|
|
| 10. ábra |
Eredetileg a körcikkek a narancs felső és alsó részén egyetlen egy ponton találkoztak, ezek a Föld bolygó északi és déli pólusnak felelnek meg. Most, egymás mellé elrendezve egy síkon, a pólusokat nem egyetlen pontként jelennek meg, hanem annyiszor , ahány szeletre vágtuk a narancsot.
Ha azt akarjuk, hogy a pólusok pontként legyenek ábrázolva egy térképen, addig kell közelebb hoznunk minden egyes szeletet, amíg ezek nem találkoznak egymással (11. ábra).
|
|
| 11. ábra |
Más térképeken a pólusokat nem pontként, hanem vonalként ábrázoljuk (12. ábra).
|
|
| 12. ábra |
|
|
|
