Mennyire tekinthetők torzított kartogramoknak az OT térképek?
Esetükben a meghatározott tematika maga a Biblia által leírt világnak megfelelő világábrázolás (a korong alakú Föld és Jeruzsálem ábrázolása a világ középpontjaként), valamint a keresztény világnézet érvényesítése (bibliai motívumok ábrázolása). Ennek megvalósítására az akkoriban ismert világot egy körbe (korongba) zárták a szárazföldeket körülvevő világtengerrel, és ehhez az alakzathoz igazították (vagyis torzították) az egyes földrészek ábrázolását.
Ennek ellenére a részletesebb OT világtérképek nem nevezhetők torzított kartogram-térképeknek, mivel Raisz Erwin szerint ezek leginkább a világ egy "képzeletbeli felfogását" ábrázolják és nem egy "szándékos torzítás". Erre a megállapításra a Herefordi térkép az egyik legszebb példa.
A nagyon egyszerűsített, vázlatos OT világtérképeket a mai geometriai torzított kartogram-térképek elődjeinek tekinthetjük (az ábrázolt területeket szándékosan torzították, bár a torzítás nem egy mennyiségi adat ábrázolására történik). Erre egy klasszikus példa Sevillai Izidor 1472-es világtérképe, amely az Etymologiarium című műben jelent meg.
Ez a megállapítás sem tekinthető általánosnak vagy érvényesnek minden OT térképre, mivel a 9.-15. századbeli macrobianus OT térképek között olyanokat is találunk, amelyek leginkább az ókori görögök világnézetének a hatását szemléltetik…
A Herefordi világtérkép
(1290, Anglia)
Sevillai Izidor világtérképe
(1472, Etymologiarium)
Macrobianus világtérkép
(1483, Brescia)