A torzított kartogram-térképek elnevezésének különböző változatai

A kutatás során azzal a ténnyel kellett szembesülnöm, hogy még jelenleg is a torzított kartogram-térképekre használt (hivatalos, egy adott országban a szakmabéliek által is elfogadott) elnevezések jelentősen különböznek egymástól. A következőkben igyekszem összefoglalni a témához kapcsolódó véleményeket:

A 19. században és a 20. század első felében használt elnevezések

A többféle elnevezéshez vezető út már a 19. században kezdett körvonalazódni. Waldo Tobler szerint a "cartogram" szót először Charles Joseph Minard használta, amikor egyik tematikus térképsorozatát "cartogrammes a foyer diagraphiques" néven jelentette meg 1851-ben. Ebben az esetben a "cartogramme" szó nem torzított kartogram-térképekre vonatkozott: Tobler szerint Minard diagramokkal ábrázolta a tematikus tartalmat ezeken az 1851-es térképeken. Emellett Minard leggyakrabban "carte figurative"-nek nevezte azokat a tematikus térképeket, amelyeket 1846 és 1865 között készített a szalagjelek alkalmazásával a tematikus tartalom ábrázolására. Ennek megfelelően a történelmi áttekintésben külön megemlített 1869-es grafikáját (Napóleon oroszországi hadjárata) szintén "carte figurative"-nek nevezte.

A 19. században az Egyesült Államokban elterjedt az úgynevezett "statisztikai diagramok" (statistical diagrams) készítése. Az 1897-ben kiadott Rand McNally iskolai atlaszban ilyen név alatt olyan diagramok láttak napvilágot, amelyek a mai torzított kartogram-térképek elődjeinek is tekinthetők.

John Kirtland Wright (amerikai földrajzkutató, 1891–1969) is használta a "cartogram" elnevezést a Paullin féle Egyesült Államok történelmi atlasz bevezetőjében 1932-ben, de nem a torzított kartogram-térképek jellemzésére, hanem a magyar irodalomban jelkartogramként ismert ábrázolási módszerre.

1934-ben Raisz Erwin egy új elnevezést vezet be a "The Geographical Review" folyóiratban megjelent cikkében: "rectangular statistical cartogram" (téglalap alakú statisztikai kartogram) – röviden "statistical cartogram" (statisztikai kartogram)–, amely a mai geometriai torzított kartogram-térképeknek felel meg. Négy évvel később a "General Cartography"-ban két külön fogalmat ír le a torzított kartogram-térképekkel kapcsolatban:

  • "diagrammatic maps" vagyis sematikus vázlatok
  • "value-area cartogram" (érték/felület kartogram), amelynek a meghatározása megfelel a "rectangular statistical cartogram" (téglalap alakú statisztikai kartogram) korábbi meghatározásának.
1962-ben Raisz megjelenteti a "Principles of Cartography" című könyvét és benne megjelenik egy újabb fogalom: a "timetable cartogram". Ez alatt a mai vonal tipusú torzított kartogram-térképeket érti, vagyis a (főleg) városi közlekedés szemléltetésére használt sematikus ábrázolások, amelyekre jellemzők az egyenes vonalak, egyszerű jelekkel ábrázolt állomások és a legjobb esetben egy szándékosan nagyon leegyszerűsített térképi alap.

1937 megjelenik Funkhouser "A statisztikai adatok grafikai ábrázolásának a történelmi fejlődése" című műve és benne a szerző többször használja a "cartogram" szót az angol irodalomban jelenleg "choroplet"-nek nevezett térképekre.

Aktuális elnevezések:

Az angol nyelven általánossá vált a "cartogram" szó használata a torzított kartogram-térképek elnevezéséhez. Típusaitól, készítésük módszereitől függően a "cartogram" szóhoz mellékneveket is hozzá fűznek. Pl.: Naftali Kadmon "topological cartogram"-ról írt 1982-es "Cartograms and Topology" című cikkében, míg Dorling (1996) és Tobler (1963) az "area cartogram" kifejezést használják cikkeiben. Ezekben benne foglaltatják az érintkező torzított kartogram-térképeket, vagyis egyaránt a földrajzi és geometriai tipusú torzított kartogram-térképeket.

A francia nyelv területein az "anamorphose" görög eredetű szót használják a torzított kartogram-térképekre.

Orosz nyelven Bugajevszkij (1987) a "variavalentnüje projekcii" (varivalens vetület) kifejezést használja a torzított kartogram-térképek keszítésekor alkalmazott vetületekre. A torzított kartogram-térképeket "anamorfirovannüje kartü"-nak nevezi.

A német nyelvű szakirodalomban a "kartogramm" elnevezést az angol irodalomban szereplő "choroplet" térképek elnevezésére használják, a torzított kartogram-térképek esetén több elnevezést is ismerünk:

  • Verzerrte karte - torzított kartogram-térkép, található pl. Erik Arnberger "Handbuch der Thematischen Kartographie" című könyvében (1966) és Werner Witt "Lexikon der Kartographie"-ban (1979)
  • Kartenanamorphosen - torzított kartogram-térkép, az eredeti francia elnevezés német változata
  • Geometrische figurenkarten - geometriai alapú torzított kartogram-térkép, Erik Arnberger "Handbuch der Thematischen Kartographie" című könyvében (1966)
A magyar szakirodalomban a német nyelv területen használt elnevezésekhez azonos szakneveket találunk, ezeket Klinghammer István vezette be a tematikus kartográfiáról szóló műveiben (torzított kartogram-térkép, illetve ritkábban az anamorf elnevezés).