Alapfokú térképészeti ismeretek bemutatása
a World Wide Weben.

Abstract. This paper is based on a lecture about elemental concepts of Cartography for children in Elementary and Secondary Schools. The purpose was to complete the knowledge of the children about maps, first of all within the subject "Protection of the Environment" and in other subjects (e.g. Geography). The material is divided into six themes (from "History of Maps" to "Maps on the Internet") and these themes are explained by using Digital Multimedia and different software. The bigger part of the graphic materials in this work has been collected through the Internet and placed on the Home Page of the Department of Cartography.

A térképészeti alapfogalmak oktatásával kapcsolatos kutatások 1996-ban kezdődtek. Eredetileg, ennek a munkának az elsődleges célja az alapfokú iskolákban oktatott térképészeti fogalmak kiegészítése és mélyítése volt. De a kutatómunka során olyan igény is felmerült a tanárok részéről, hogy az iskolai tanterv részeként oktatandó térképészeti alapfogalmakat is célszerű lenne didaktikusabb módszerekkel, a gyerekek számára érdekesebb módon megmutatni. Olyan eszközökkel képzeltük el ennek megvalósítását, amelyeket nemcsak a gyerekek a tanároktól függetlenül is képesek magabiztosan és érdeklődéssel használni, hanem az oktatandó anyagot szemléletesebbé téve a tanárok is alkalmazhatják az órák során.

Ezután az első találkozás után kezdtem azon gondolkozni, melyik tematikák iránt érdeklődhetnek jobban a gyerekek. Ezeknek a tematikáknak kellett a lehetőleg legátfogóbb módon a térképészet széles területeiről általános ismereteket nyújtani. Vagyis, a kezdetektől indulva (térképtörténet) egészen napjainkig (digitális kartográfia) kellett elterjednie. Már az első pillanatban nyilvánvalóvá vált, hogy ennek az előadásnak a sikere nem csak a tematikák korrekt kiválasztásában fog alapulni, hanem elsősorban a tartalom átadásának az eszközei- és stílusában. Azaz, a következő feltételeket kellett teljesítenie:

Didaktikus:
- Alapfogalmak bemutatása gazdag grafikai anyag segítségével.
- Ennek a grafikai anyagnak ki kell egészítenie a térképészeti alapismeretek elsajátítása alatt felmerülő “hézagokat” vagy legalább lehetővé tenni, hogy a gyerekek kezdjenek ismerkedni velük.
- Új, a gyerekek számára addig “ismeretlen” területek bemutatása.
- A digitális multimédia által kínált lehetőségek kiaknázása.
Összefoglalva: a gyerekek ne csak tanuljanak vele, hanem szórakoztatónak is találják. Ezt egy nagyon jó (sajnos, egyelőre fordíthatatlannak tűnő) angol szóval lehet jellemezni: Edutainment (EDUcation + enterTAINMENT)

2.- Készítés.

Több konzultáció után a tartalmat öt fejezetre vagy fő témára osztottam, amelyeket a következő kisebb egységekre bontottam:

1. A Föld bemutatása(a Föld, a Hold és közelebbi bolygók megismerése)

2. Térképtörténet.

2.1) Az antik népek világnézetei

2.2 A babilóniai világtérkép

2.3 A térképészet fejlődése a világ különböző részein

2.4 Amerika felfedezése (Juan de la Cosa világtérképe)

2.5) Az első magyar térkép (Lázár Deák műve, 1528)

3.1 A teodolit mint a földmérés hagyományos műszere.

3.2 A légi fényképek alkalmazása a térképek készítésében.

3.3 A feltérképező műholdak.

3.4 Űrfelvételek bemutatása.

3.5 A globális helymeghatározási módszer rövid jellemzése.

4.1 A méretarány és az aránymérték.

4.2 Földrajzi koordináta rendszer.

4.3 Színek.

4.4 Jelek.

4.5 Földrajzi nevek.

5. Digitális kartográfia.

5.1 Űrfelvételek számítógépes feldolgozása és elemzése

5.2 Animációs térképek.

5.3 Animációs atlaszok.

5.4 Digitális térképek összekapcsolása leíró adatbázisokhoz.

5.5 A három dimenziós modellek és a virtuális valóság, mint a térkép

termékei és kiegészítő partnerei.

5.6 Mi a világhálózat? Az Internet jelentősége a térképészetben.

A folyamat e része három lépésben valósult meg:

• A “hagyományos” eljárással kinyomtatott térképészeti anyagok digitális formátumba való konvertálása szkenner segítségével (főleg atlaszok, térképek és fényképek).
• Demók, videók, képek, stb. Interneten keresztül való keresése.
• A bemutató során alkalmazható programok kiválasztása.

• 37 db. képet (1. ábra),
• 4 db. videórészletet,
• 2 db. digitális atlaszt (Elektronikus Világatlaszt és a “Centennial Historical Atlas” demó-változatát),
• 2 db. freeware-programot (LViewPro-t, VMPEG-et),
• Adobe Acrobat Reader-t,
• MapInfo 3.0-t és
• néhány, a WWW-n található honlapot használtam.

1. ábra. Néhány példa az előadás során bemutatott képekről.

Igyekeztem céljaimat egy fontos feltételhez igazítani: ez az előadás bemutatható legyen “régibb” számítógépeken is, beleértve a még mindig Windows 3.1-es környezetet futtató gépeket is. Ezen kívül csak egyszerűen kezelhető freeware-programokat vagy demókat használtam, amelyek nem csak könnyen elsajátíthatók az egyszerű kezelésük miatt, hanem ingyen kaphatók és ilyen módon elérhetők minden alapfokú iskola számára. Ezalól egyetlen kivétel a MapInfo, de nem “Desktop Mapping” programként használtam hanem azért, hogy gyors és interaktív módon mutathassak be különböző vetületeket. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a MapInfo-t helyettesíthetjük vetületeket bemutató digitális képekkel.

Mindenekelőtt megjegyezném, hogy nem lehetséges minden tematikát “szigorú” részletességgel előadni. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek ismeretkörének és nyelvének megfelelően kellett egyszerűsíteni a tematikákat. A sok közül egyetlen egy példával illusztrálnám ezt: a földrajzi információs rendszerek bemutatása során nem alkalmaztam egy valódi GIS vagy “Desktop Mapping” programot, hanem a PDF formátumban készített, a floridai DisneyWorld-öt ábrázoló piktoriális “térképet” mutattam meg a gyerekeknek. Ezen a térképen maguk a létesítmény épületeit oldalnézetről rajzolták és közvetlen közelükben különböző piktoriális jeleket, számokat és betűket találunk. Ezekre kattintva pedig az állomány szöveges részének a kiválasztott objektumra vonatkozó sorára jutunk és így megtudhatjuk milyen szolgáltatásokat kínálnak. Ilyen egyszerű módon a gyerekek közvetetten megismerték a földrajzi információs rendszereknek azt az alapvető tulajdonságát, hogy kapcsolatot tud létesíteni a térképek és a leíró adatok között.

Az előadás szövegének véglegesítése közben fel kellett készülnöm arra, hogyan oldjam meg a bemutató során felmerülhető, adott ismeretek hiánya okozta nehézségeket. Ezek közül sorolok fel néhányat:

1. A térképészet definiciója.

A gyerekek a térképek elemeivel és használatával kapcsolatos fogalmakat tanulják az iskolákban, de nem ismerik magát a térképészet fogalmát. Csak az első négy téma bemutatása után kerül szóba a “térképészet”, amikor az elhangzottak alapján a gyerekek jobban meg tudták érteni ennek a fogalomnak az átfogó jellegét.

1. A Föld bemutatása.

A 3. osztályban a gyerekek a térképek megismerésekor kiindulópontként veszik közvetlen környezetüket: tantermükről, iskolájukból a településükön és megyén át egészen az országig és földrészekig jutnak. Azaz, lépésről lépésre “szélesítik” a térképen ábrázolható illetve felismerhető területet. A bemutatón ez a sorrend fordítva történt: a Föld bolygóról kiindulva Magyarországra illetve az ország megyéire és településeire jutottunk el. Az előzetes konzultációkon a tanárok ezzel kapcsolatban kifejezték kétségeiket, de fontosnak tekintettem meggyőződni arról, hogy képesek-e a gyerekek felfogni és megérteni ezt a tankönyvtől teljesen eltérő sorrendet. A gyakorlatban sikeresnek bizonyult ez a felfogás: nem csak megértették, hanem így sikerült felkeltenem a gyerekek érdeklődését az ezt követő témák iránt.

3. A Föld mozgásai.

A gyerekek csak a 4. osztálytól kezdve tanulják a Föld forgási és keringési mozgásait. Emiatt a harmadikos gyerekek reagálásától tartottam, ha egy, a Föld forgását mutató rövid videó filmrészletet vetítenék. Az előadáson nem ez történt: bár a 3. osztályos gyerekek még nem tanulják ezeket a mozgásokat (pl. ők még nem tudják, hogy a nappalok és éjszakák váltakozása az egyik következménye a forgási mozgásnak) mentálisan “összekapcsolják” a Föld bolygó képét a mozgásaival.

4. Méretarány.

A 3. osztályban a gyerekek a térképeket mint a valóság lekicsinyített képeként tanulják, de nem foglalkoznak mélyebben a méretaránnyal. Az oktatásban elsősorban a tájékozódásban helyezik el a hangsúlyt és a méretarányról részletesebben először a 4. osztályban tanulnak. Ebben a korban inkább az aránymértéket kedvelik, mivel úgy tudják “vizuálisan” meghatározni mennyire kicsinyítettek egy adott területet egy térképen.

5. Vetületek.

A gyerekek az 5. osztályon tanulják a földrajzi koordinátákat (hosszússágot és szélességet) és csak a 8. osztálytól kezdve foglalkoznak a trigonometriai alapismeretekkel. Az általános iskolákban még nincsenek megfelelően felkészülve arra, hogy erről a témáról mélyebb ismereteket sajátítsanak el. Az előadás során arra korlátoztam a vetületekkel kapcsolatos mondanivalókat, hogy a földrajzi koordináták szerepét emeljem ki a földrajzi helyzet meghatározásában. Ez egy újabb akadályt is jelentett mivel a 3. és 4. osztályos gyerekek nem ismerik még a “koordináta-rendszer” fogalmát. Ezt játék formájában sikerült megoldanom az előadáson: a teremben egy “képzeletbeli” hálózatot alkottunk és a gyerekeknek saját maguknak kellett meghatározniuk üléshelyük “koordinátait”.

1997 során néhány alkalommal tartottam ezt az előadást általános iskolai tanulók számára . Ennek köszönthetően ismerhettem fel az előadás “gyengébb” (nehezebben érthető) témáját (3.) és az érdekesebb témáit (1., 2. és 5.). A 3. téma jelenlegi tartalma elégtelen ahhoz, hogy a gyerekekkel meg tudjam értetni a térképkészítés folyamatát a megemlített forrásokból indulva. A jövőben szükséges ezt szemléletesebb és jobban áttekinthető módszerekkel bemutatni. A 4. téma legnagyobb része már ismerős volt számukra, mivel ezeket az alapfogalmakat a tankönyveikben is megtalálhatják (pl. a földrajzi nevek írása alapjait már a 3. osztályban tanulják a “Magyar nyelv” tantárgy keretében).

http://lazarus.elte.hu/hun/dolgozo/jesus/970117/ea.htm

1998 szeptembere óta minden magyar középiskola és több mint 200 általános iskola rendelkezik Internet-kapcsolattal, ezen keresztül a tanárok is könnyebben hozzáférhetnek ehhez az anyaghoz. Komoly akadályt jelenthet, hogy a tanárok többségének nincs tapasztalata a számítógépekkel való munkában. Jelenleg, e helyzet megoldásában két tényező segíthet:

• Minden Internetre összeköttetett iskolában egy rendszergazda dolgozik, aki az Interneten található információ kezelésével és használatával kapcsolatban legalább minimális ismeretekkel rendelkezik.
• A Közoktatási Minisztérium számítógépes tanfolyamokat tervez elindítani a tanárok számára.

Első lépés, a bemutatandó végleges tartalom kiválasztása és témák szerinti csoportosítása. Eleinte felmerült annak a lehetősége, hogy a tartalmat az alapfokú osztályok szerint kellene bemutatni. Egy nagyon egyszerű ok miatt ezt az elképzelést elutasítottam: ez a csoportosítás egy témán belül vagy rokon témák között “mesterséges határt” képez. Ez nem lenne szerencsés, mert a diákok egy adott témával több osztályon keresztül találkoznak (pl.: méretaránnyal a 3. és 4. osztályban).

Ezen kívül, az információ témánkénti csoportosítása nem korlátozza ezt a munkát a magyar oktatási rendszerre és a WWW-nek köszönthetően bárhol a világon bárki szemlélheti ezt a honlapot. Emiatt is célszerű egy vagy több világnyelven elérhetővé tenni a tartalmát.

El kell készíteni egy külön fejezetet a tanároknak és ebben a fejezetben részletesebben lehetne kifejteni néhány témát (pd. a 3. téma kiegészítéséhez) valamint a témák bemutatását illetően ötletekkel, gyakorlatokkal, tanácsokkal, stb. szolgálhatna.

A végzett kutatások alapján e témában a legnagyobb hangsúlyt az általános iskolák 3. és 6. osztályai között oktatott térképészeti alapfogalmak bemutatásán és kiegészítésén kell elhelyezni. Ez alatt a négy év alatt a gyerekek tanulják a térképolvasással és használattal kapcsolatos legfontosabb alapelveket. A “kötelező” jelleggel tárgyalandó témák előzetes összeállítása a következő:

• Térképek nélkül és térképekkel való tájékozódás.
• Térkép és valóság.
• Méretarány és aránymérték.
• Színek.
• Jelek.
• Földrajzi nevek.
• Természetföldrajzi és politikai térképek.
• Földrajzi koordinátarendszer: szélesség és hosszúság.
• Egyszerű mérések a térképen.
• Földrajzi helyzet meghatározása térképen és gömbön.

Az első hat témát a 3. és 4. osztályban kezdik tanulni a gyerekek, a többit (az utolsó kivételével) az 5. és 6. osztályban. Az utolsó téma szerepel a 8. osztály tantervében, miután a trigonometria alaptételeit tanulják.

Az Interneten található honlap egy kezdő kis lépést képez egy didaktikusabb és interaktívabb honlap létrehozásának folyamatában. Reméljük, hogy a létrehozandó, teljesebb honlap ki fogja elégíteni a magyar tankönyvekben található térképészeti alapfogalmak bemutatásában felmerült igényeket és a gyerekeket a térképek mélyebb és érdekesebb ismeretébe fogja bevezetni.

Vissza a szerző honlapjára!

Vissza a Térképtudományi Tanszék kezdőlapjára!