Válassza ki kedvenc háttérszínét !

AZ ELHANGZOTT ELőADÁS TELJES SZÖVEGE

A [ ] között , világosabb színekkel írt részletek néhány megjegyzésemet tartalmazzák, de főleg a gyermekek reagalását igyekezzék visszaidézni.
Ez a Földünk. Annyira mindennapos jelenségnek számít a saját bolygónk képét megtekinteni! Újságokban, könyvekben, tudományos- és játékfilmekben nap mint nap találkozunk ezekkel a képekkel és sokan észre sem veszik mennyit kellett az embernek alkotnia ahhoz hogy tanúi lehessünk ennek az "egyszerű csodának". De az ember nem elégszik meg a Föld megismerésével: lassan kezd egyre többet tudni a szomszédos bolygókról: a Vénuszról, a Marsról, és természetesen a Föld égi kiserőjéről, a Holdról is. Nemsokára (egy kicsivel több mint két év múlva) harminc éve lesz annak hogy az első ember lépett a Holdra és onnan alkalma nyílt neki megtekinteni a Földet. [ itt félbe kellett szakítanom az előadást mivel a gyerekek akartak hozzászólni: arról beszéltek hogy néhány év múlva indul egy földi expedició a Mars felé, hogy egy meteoritban olyan fosszíliákat találtak amelyek az egykori marsi életet valoszínűsíti, és még egy gyerek a "szupernovákról" is kezdett beszélni. Azt hiszem, szintén elkelne egy kis csillagászati előadás.]
De az ember nem mindig ismerte olyan jól a Földet mint ma. Több száz, ezer évvel ezelőtt az emberek általában csak az általuk lakott kisterjedésű területet ismerték. Mivel a tudomány nem volt elég fejlett, fantáziájukkal igyekezték helyettesíteni tudásuk hiányát. Így különböző világnézetek alakultak ki, az egyik legismertebb a távoli Indiában. ők azt hitték hogy a Föld egy kígyó, egy teknős és négy elefánt hátán fekszik. Más népek pedig azt hitték hogy az égbolt olyan mint egy nagy "tetőszerkezet" és a csillagok úgy lógtak róla mint karácsonyfán a díszek. [ egy gyerek felszólalt: ez nem igaz, a Nap is egy csillag és a csillagok körül is találhatunk bolygókat, ha más csillagokról néznénk a Napot úgy nézne ki mint egy kis csillag] Ezekhez a világnézetekhez képest az úgynevezett Babilóniai világtérkép igen jelentős tudományos sikernek tekinthető, főleg ha arra gondolunk hogy mintegy 2500 évvel ezelőtt készült. Ezt a térképet nem papíron nyomtatták hanem kőbe véstek és a mai Irak területét mutatja. [Tudjátok-e hol van Irak? kérdeztem tőlük. Kevesen emelték fel a kezüket. Egy elektronikus atlasz segítségével először Európát és Magyarországot mutattam meg nekik, majd innen indulva merre van Irak és melyik területet mutat a kőtérkép]
Nagyon érdekesnek tartom hogy a századok folyamán különböző, egymástól távol és függetlenül fejlődő népek nagyon sajátos térképészeti ismereteket tudtak megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy mindegyik nép nemcsak földrajzi ismereteiket hanem rajzhagyományait is tükrözte ezeken a régi térképeken. Csak három példát mutatnánk: egy japán térképet, egy XVI századbeli mexikói térképet (jól tekinthetők rajta az eltűnt azték térképek megoldásai) és végül egy európai portolánt.
Miért mutatjuk ezt a portolán térképet? A XV. században az európai ember még azt hitte hogy a Föld korong alakú, vagyis úgy néz ki mint egy lefelé mutató lapos tanyér: Európa a tányér közepén helyezkedett, de ha a tengerészek egyre messzebb merészkedtek volna Európától a tányér szélei felé, egy adott pillanatban hájójukkal együtt lezuhantak volna az ismeretlenbe [Wow!] és soha többé nem térhettek volna vissza országukba. Hajóik sem voltak nagyon erősek és nem volt mivel tájékozodniuk, emiatt az európaiak altál ismert világ akkoriban elég kicsi volt a Földünk egész területéhez képest. De a XV. század másódik felétől kezdve olyan műszerek jutottak az európai hajósok kezébe amelyekkel a tengeren tájékozódhattak, ráadásul sokkal nagyobb és biztonságosabb hajókat , karavellákat, kezdtek építeni [WOW!!! Még egy kicsit korainak éreztem megemlíteni Ptolemaiosz reneszánszát valamint a kereskedelmi okokat is, ezért a felsorolásból kimaradtak. ]. 1492-ben egy olasz (?) hajós, Kolumbusz Krisztóf, Nyugat felé indult annak hitében, hogy India felé vezető, a korában ismertnél rövidebb utat fog találni . Úgy fedezett fel egy Új Világot, amelyiket később Amerikának neveztek el. Az európaiak világképe radikálisan megváltozott (mégsem korong alakú a Föld, mégsem tűntek el a hajók a nagy Óceánban és mégsem falták fel a tengerészeket nagy szörnyek) és először 1500-ban megjelent egy világtérképen az Új Világ. Ezt a térképet Juan de la Cosa készítette, aki Kolumbusz hajókormányosa volt a felfedező úton.
Eközben a magyarok sem tétlenkedtek: 1528-ban Lázár Deák készíti az első magyar térképet. Első látásra talán egy kicsit nehéz felismerni Magyarországot rajta, de ha jobbra forgatjuk a térképet sokkal könnyebben fogjuk követni a Duna és a Tisza vonalát, észre fogjuk venni a Balaton és a Fertő tavat, a Szentendrei- és a Csepel-szigetet. És ha rá rajzoljuk a jelenlegi országhatárt akkor már könnyebb lesz több települést felismerni.
Eddig arról esett szó, hogy a történelem során hogyan képzelték el a világot és milyen térképeket készítettek elődjeink. Vajon, hogyan készülnek a mai térképek? Ahhoz hogy pontos térképeket rajzolhassunk, minél pontosabban meg kell ismernünk a Földet vagy a kisebb feltérképezendő területet. Ezt a feladatot ma is földmérő műszerekkel nagyon pontosan lehet végezni. E műszerekkel olyan értékeket tudunk olvasni, amelyek alapján meghatározhatjuk egy pont helyzetét és/vagy magasságát. De ennek a módszernek van egy nagy hátránya: hosszú időbe telik amíg nagyobb területeket tudunk így felmérni. Ennek következtében ha egy nagyobb kiterjedésű területről viszonylag gyorsan akarunk készíteni egy térképet légifelvételeket v. űrfelvételeket alkalmazhatunk. A légi felvételek repülőgépről készülnek olyan kamerával , amelyik a repülőgép "hasára" van rögzítve. Ha figyelmesen megnézünk egy légi felvételt, könnyen észrevesszük rajta az utakat, termőföldeket, erdőket, stb. De az ember nem elégedett meg ennyivel és már a 70-es évek elején felküldte az űrbe az első feltérképező műholdakat. Ezek a műholdak több száz, több ezer kilométeres magasságban keringenek és képesek sokkal nagyobb területet egyszerre "lefényképezni". Ezeken a felvételeken pedig már egy 10-15 m-es oldalhosszúságú épület is felismerhető. Vagyis olyan nagy felbontású fényképezőgépekkel vannak felszerelve, hogyha Vác és Budapest között nem lennének épületek, fák,stb, Budapestről lehetne egy jó minőségű igazolványképet készíteni mindegyikőtökról, akik éppen Vácott lennétek. Ezért egyáltalán nem lep meg bennünket hogy szép és részletekben gazdag felvételeket kapunk.
De a tudomány fejlődik tovább: az űrkutatásban rejlett lehetőségek csak egy parányi részét alkalmazták idáig a térképészetben. Napjainkban egyre jobban elterjed az úgynevezett globális helymeghatározási módszer amelyiket röviden, az eredeti angol név kezdőbetűit felhasználva csak GPS-nek nevezik. [a "globális" szó hallattán sokan értetlenül néztek rám. Azt magyaráztam nekik, hogy a "globális" az egész világra, bolygóra vagyis az egész Földre vonatkozik] Hogyan működik a GPS? Mindenekelőtt azt kell tudnunk róla, hogy segítségével bárhol állunk a Földön (akár Európában vagy Ausztráliában) pontos helyzetünket meg tudjuk állapítani. 24 darab műhold kering a Föld körül és egyidőben 4 darab műholdat tudok észlelni egy radióvevő készülékkel. Ennek a radióvevőnek a kis képernyőjén automatikusan megjelennek a pontos helyzetünk adatai.
A földmérések és GPS eredményeit, a légi- és űrfelvételeket a mai térképek forrásait tekinthetjük. Ezek alapján tudunk térképet készíteni, de mit kell figyelembevenni ahhoz hogy ez a térkép helyes is legyen? Elsősorban nem szabad megfeledkeznetek egy rövid mondatról amit nemrég tanultatok: a térkép a valóság lekicsinyített mása. [ezt kórusban, velem együtt mondták el. Ez a "Környezetismeret" tankönyvben található térképdefinició] Ezt a rövid mondatot a következő megjegyzéssel egészítenénk ki: a kicsinyítésnek a mértékét minden térképen fel kell tüntetni. Ezt hívjuk méretaránynak. Hogyan kell értelmezni a méretarányt? Nagyon egyszerű: a bal oldalon található szám a térképen (általában) 1 cm-es hosszúságot jelent , míg a jobb oldalon olvasható szám megadja hány cm-nek felel meg a valóságban a baloldali 1 cm. Vagyis ha 1:1000-t látjuk,azt tudjátok megallapítani hogy a térképen mért 1 cm a valóságban 1000 cm-nek ( 10 m-nek) felel meg, Ugyanezt megadhatjuk "rajzos" vagy grafikai formában is: ez az aránymérték. Segítségével megtudjuk hogy egy mért távolság a térképen mekkora távolságnak felel meg a valóságban.
Azt már tudjuk hogy a térkép segítségével meg lehet allapítani egy város helyzetét a Földön. De mit határozunk meg amikor valaminek a helyzetét akarjuk ismerni? Ilyenkor használnunk kell egy földrajzi koordináta rendszert. [???] A "földrajz"szót már ismeritek: ahogy a két, görög eredetű szótagból kiderül, ez a tudomány a Föld leírásával foglalkozik, vagyis a "környezetismeret" szintén a földrajzból származik. A koordináta-rendszer teljesen ismeretlen számotokra, de igyekezzük megérteni mi a lényege úgy, hogy ebben a teremben egy "koordináta-rendszert" alakítsunk ki. [Felkapcsoltam a villányt és az előadóterem tetején található lámpasorokat, amelyek különben megadják a terem szélességét,, "szélességi vonalaknak" tekintettük. "Képzeletben" egy pár "hosszússági vonalat" is húztunk, utána pedig mindegyik vonalat megszámoztunk. Így, ha azt kértem hogy "emelje fel a kezét az a gyerek aki a 3-as szélességi vonal és az 1-es hosszúsági vonal találkozási pontja alatt ül", vagy "álljanak fel azok a gyerekek akik a 3-as és 4-es szélességi vonal valamint az 1-es és 2-es hosszúsági vonal között ülnek", akkor a gyerekek elég gyorsan fel tudták fogni miről is van szó] Ehhez hasonló módon határozzuk meg valaminek a helyét egy térképen, de ne csodálkozzatok ha olyan térképpel is találkoztok amelyik nem egyenes hosszúsági és szélességi vonalakból áll, hanem görbe vagy ívelt hosszúságok- és szélességekből is. Azt jegyezzeték meg, hogy az alakjától függetlenül mindegyik a Földön való tájékozódásra szolgál.
A színek nagyon fontos elemei a térképeknek. Mely színekkel találkozunk leggyakrabban egy földrajzi térképen és vajon mit jelentenek ezek a színek? [A gyerekek megint átvették az "irányítást" mivel ezt a témát már ismerik a "Környezetismeret" tantárgyból. Szépen felsorolták, hogy zölddel a síkságokat, kékkel a vizeket, világos barna és sötét barna színnel pedig a dombságokat és hegységeket szokás ábrázólni. ] Hogy mennyire fontos ismerni a színek jelentését a következő példával meg tudjuk mutatni: képzeljétek el hogy egy fehér lapon három vonalat rajzolok egy fekete grafit ceruzával. Ha odaadnánk nektek ezt a lapot és nem mondanánk meg mit jelentenek ezek a vonalak, meg tudná-e mondani valaki mit ábrazoltunk? [NEM !]De ha mindegyik vonal színt kapna (az egyik kék lehetne, a másik sárga vékony szürke szegélyvonalakkal, a harmadik pedig fekete maradhatna) akkor láthatjuk hogy mindegyik vonal mást és mást jelent ["a kék vonal lehet egy folyó", felszólalt az egyik gyerek; "a sárga lehet út", mondta a másik] És a fekete? A fekete vonal vasútat ábrázol. Ahhoz, hogy bárki könnyebben tudja értelmezni egy adott térkép tartalmát, a térképészek különböző térképjeleket használnak és a térképen található jelmagyarázattal írják le a jelek jelentését. Ha egy térképrészletet nézünk, vajon mit tudunk felismerni rajta? [A gyerekek reagálása igen kellemesen meglepett: szépen és hibátlanul felsorolták, hogy a bemutatott térképen találhatő jelek mit jelenthetnek. Be kell vallanom , az előadás e pillanatáig elhangzott felszólalásokra számítottam, de ezekre az utóbbiakra egyáltalán nem. Egy kis lelkisimeretfurdalásom is támadt, hogy annyira alábecsültem a tudásszintjüket] A térképi jeleknek nagy jelentőségük van: segítségükkel megkülönböztetjük, például, a fontosabb autóutat a kevésbé fontos földúttól, vagy a kisfolyót a pataktól.
De még hiányzik valami ahhoz, hogy a térképet teljes mértékben olvashassuk: ha egy ismeretlen területen két településjelet találunk, a jelek révén felismerhető a nagyobb település, de nem tudjuk mi a település neve. Ezért van szükség arra, hogy a térképen földrajzi nevek is szerepeljenek. [ Helyesírásból a gyerekek már tudják hogyan kell korrekt módon írni a leggyakrabban előforduló földrajzi neveket. "Gyakorlás" céljából néhányat kérdeztem tőlük és helyesen válaszoltak] Ha jobban akarjuk megérteni a térképet, tudnunk kell hogy a betű típusa, mérete és színe nagyon sokat segíthet nekünk a térképen való tájékozódásban. A vízneveket nagyon gyakran kék színnel és dőlt betűkkel írják, a városnevek mindig a községneveknél nagyobbak és a domborzati neveket sokszor vastagabb betűtípussal írják.
Ma már a térképek egy nagyon jelentős része számítógép segítségével készül. Különböző szakterületeken (mezőgazdaság, környezetvédelem, stb) egyre megszokottabbá válik hogy a kutatók űrfelvételeket elemezzék és az elemzés eredményét pedig térképen mutatják. Ezeket az elemzéseket számítógépes programokkal végzik és legelőször a térkép a számítógép képernyőjén jelenik meg. De például a turista- és várostérképek is számítógépes módszerekkel készülnek, csak az alkotási folyamat végső szakaszában egy nyomdába kerülnek, ahol hagyományos módon papírra nyomtatják. De a "digitális térképészet" legvonzóbb lehetőségei abban rejlenek, hogy a számítógépes programok közreműködésével "dinamikus" térképeket tudunk létrehozni, azaz hagyományos megfelelőinél jobban tudjuk érzékeltetni az időbeli változásokat. Ezeket a "dinamikus" térképeket animációsnak is nevezik. De nem csak térképek, hanem olyan digitális atlaszokat is kiadnak, amelyek szintén az animációs technikákat használják. Egy egyszerű példát mutatnánk: ez olyan történelmi atlasz, amelyik az európai országhatárok változásait mutatja meg 1792 és 1819 között.
A hagyományos térképekkel szemben még egy nagy előnyét tudnánk megemlíteni: a digitális térképeket összekapcsolhatjuk különböző leíró adatokkal és a térkép tartalmát több érdekes információval ki tudjuk egészíteni. Ezeket az adatokat adatbázisokban tároljuk: úgy kell elképzelnünk ezeket az adatbázisokat mint nagyon vastag könyvek. A térképen megrajzolt tárgyakhoz (például településekhez) a könyv egy-egy oldala tartozik és ezeken az oldalakon új információkat találunk velük kapcsolatban (települések esetén: népességi adatok, kórházak száma, műemlékek leírása, stb). Ezeknek az adatoknak az elemzésével pedig új térképeket lehet létrehozni. A következő példa nagyon vázlatosan mutatja milyen lehet ez a kapcsolat: ez a "térkép" a floridai DisneyWorldöt mutatja. Ha jobban megfigyeljük a "térképen" különböző jeleket látunk, amelyek segítségével megtudhatjuk , hogy az adott épületben postát, éttermet vagy/és boltot találunk. Az épületek és terek közelében számok is láthatók, ha rájuk kattintunk megjelenik egy angol nyelvű szöveg amelyik leírja milyen létesítményre kattintottunk.
De ez nem minden: ha megfelelően hozunk létre egy digitális térképet, még három dimenziós modelleket is tudunk készíteni róluk. Tudjátok-e mi a három dimenzió?["Csendes" válasz] Három szóval tudjuk jellemezni: hosszúság, szélesség és magasság. Minden testnek (így nekünk is) van magassága, szélessége és hosszússága. Ezeket nevezzük három dimenziónak és létezik még egy negyedik dimenzió is: az idő (a térképek legádázabb ellenfele). Ez a 3D-modell a Földközi-tengert mutatja és jól látjuk a tengeralatti felszíni formákat valamint a modell északi részén a Kárpát-medencét, ahol Magyarország fekszik. A következő modellek pedig a Föld bolygó legmélyebb és legmagasabb vidékeit mutatja: a Mariana-árok (a Csendes-óceánban, 11 km-es mélység) és a Himálaja-hegység (Azsiában, több mint 8 km-es magasság).
Lassan a 3D-modellek helyét a virtuális modellek veszik át. Mi a különbség a kettő között? Amíg egy 3D-modellet csak kívülről tudom szemlélni (vagyis csak a számítógép képernyőjén látom), addig egy virtuális modellbe én tudok "belépni", természetesen megfelelő felszereléssel. Ez azt jelenti hogy digitális sisak és kesztyűvel olyan hatást lehet kelteni mintha azon a terepen járnánk amelyiket a modell ábrázol. Mivel ezek nekünk nincsenek, nem tudunk megtekinteni egy valódi virtuális modellt. Szerény kárpótlásul mutatunk nektek két videórészletet, amelyek ilyen modellek alapján készültek: az egyik a St.Helens vulkánt "repüli körül", a másik Colorado Springs, egy amerikai település "fölé" visz bennünket .
Befejezésül, röviden beszélnénk a számítógépes világhalózatról. Valószínűleg jó néhányan közületek ismerik az "Internet" szót [többen annál amire gondolni mernénk] Jelenleg a világon több száz millió számítógép van összekötve telefonvonalakon keresztül vagy műhold segítségével. Ennek köszönhetően be tudunk lépni olyan számítógépekbe amelyek USA-ban vagy Japánban vannak, és megtekinthetjük a rajtuk levő információkat. Már nem kell hetekig vagy hónapokig várnunk ha szükségünk van egy adott információra: ezt az információt kevesebb mint egy nap alatt megkereshetem és áthozhatom bármelyik számítógépről a világon. Ezt a mai órát 5 évvel ezelőtt lehetetlen lett volna megtartani. Az Internetnek, és ezen belül a "grafikus" Internetnek (vagyis a World Wide Web, "világméretű pókhálónak") kell köszönnünk hogy ma ezeket a képeket, atlaszokat, modelleket és videorészleteket láthattátok. Néhány kedvencemet mutatom meg, olyan számítógépes helyek (angol nyelven "homepage"-nek vagyis honlapoknak nevezik) amelyek a gyerekeknek készült térképekhez kapcsolódnak és utána szívesen válaszolok a kérdéseitekre.






Vissza a szerző honlapjára!
Vissza a Térképtudományi Tanszék kezdõlapjára!