A magyar földmérés és térképészet története, 7. és 8. fejezet / IV. kötet
7.22    Turner István Dombortérkép-műhelye

Turner István 1899-ben született Aradon, mint kisiparos család gyermeke. Szülei korán elhunytak, és fivérével (Ferenc) együtt az aradi Városi Árvaházban nevelkedett. Tanulmányaikat is itt kezdték, majd mindketten tanítói oklevelet szereztek. Mindkettőjük érdekfödésének fő területe a földrajz, a térkép, a földfelszín domborzatának megjelenítési lehetősége volt. (A harmadik dimenzió reliefszerű ábrázolása nem újkeletű. A svájci Ludwig Pfiffer, vagy a magyarok közül Tóth Ágoston, Péchy Imre, Braun Müller Tivadar, Hátsek Ignác, Pokorny Tódor, Xantus János, ....stb. készítettek korábban is dombortérképeket, ezek azonban egyedi alkotások voltak.)
Turner István és fivére már Aradon könnyű, szilárd hordozóanyagot kerestek dombortérképeik elkészítéséhez. Kísérleteiket (Ferenc 1925.) (majd István 1927.) Budapestre történt költözésük után folytatták. A gipszből készített pozitív vagy negatív formára papirmasse (hosszúszálú cellulózrostok + ragasztó és töltelékanyagot tartalmazó) réteget vittek fel egyenletes vastagságú rétegben, majd megszilárdulás után a formáról leválasztották. A szabadalom birtokában 1928-ban Budapesten, a XIII.ker. Tisza utca 11. számú házban iparszerűen állítottak elő különböző dombortérképeket. (Ferenc 1926-ban a Honvéd Térképészeti Intézetnél helyezkedett el, de továbbra is folyamatosan közreműködött testvére vállalkozásában.)
A 30-as években többször járt Németországban, Ausztriában, Olaszországban szakmai ismereteinek bővítése céljából.
Vállalata 1928-tól 1951-ig működött, 4-5 fő állandó alkalmazottal. Az ez idő alatt elkészült munkák tervezési, szerkesztési teendőit szinte egyedül végezte, kiadásukat Budapesten Kókai Lajos, Németországban Georg Westermann, Angliában Georg Philip & Son Ltd. kiadók végezték. E külföldi kiadóknak országaik dombormű falitérképeit szállította több száz példányban. (A Westermann céggel 1000 darabos szerződése volt, de az 1933-as németországi politikai változások miatt ez a szállítás nem realizálódott.)
Az ország egyetlen ilyen profilú szaküzemét 1950-ben államosították, majd felszámolták, beolvasztották a Fővárosi Neon Vállalatba. Vezetése alatt működött tovább ez a kis részleg és a dombortérképek mellett az iskolák különböző szemléltető eszközeit állították elő. 1961-ben 10 éves állami szolgálat után (minimális nyugdíjjal) a még mindig hallatlan ambícióval rendelkező Turner István az ELTE Térképtudományi Tanszékén kapcsolódott be az ott folyó kísérletekbe. Utolsó nagy munkáját (40 cm átmérőjű relief földgömb) 1975-ben bekövetkezett halála miatt nem tudta befejezni. Nagyobb munkáit (melyek nagyobb része szétszóródott, kisebb hányada az ELTE Térképtudományi Tanszékén, egyes példányok különböző intézetekben láthatók) a következő csoportosításban tekinthetjük át:

Síktérképek
Erdély néprajzi térképe M. 1: 500.000 1940. 6 színben
Magyarország közigazgatási térképe 1:600.000 6 színben
Megyetérképek Méretarányuk 1:100.000 1943. 3 színben
(Tolna, Baranya, Fejér, Komárom, Veszprém, Somogy, Zala, Vas, Sopron, Győr)
Budapest 22 kerületének munkatérképe M. 1:10.000 1943. 1 színben
Magyarország légiveszélyt jelző kézitérképe 1943. 4 színben
Magyarország közigazgatási térképe 1:500.000 8 színben
Magyarország légihelyzet nyilvántartó átvilágíthatótérképe 1:800.000 1942. 6 színben
Magyarország közigazgatási térképe 1:500.000 1946. 4 színben
Magyarország autó-térképe 1:500.000 1946. 5 színben
Magyarország általános helyrajzi térképe 1:500.000 1948. 8 színben
Magyarország közigazgatási térképe 1:500.000 névmutató zsebkönyvvel 8 színben 1948.
Budapest közigazgatási szintvonalas térképe 4 lapos 22 kerülettel 4 színben 1:15.000 1948.
Magyarország hegyrajzi térképe kőbánya lelőhelyekkel 1:500.000 1949. 5 színben
Magyarország hegyrajzi térképe mész és cement telepek szemléltetésével 1:500.000 1949 5 színben
Budapest fenti térképe a víz és csatornahálózat rajzával kék színben felülnyomva 1:15.00 1945
5 színben
Budapest közigazgatási térképe 1:33.000 1949. 8 színben, utca mutató zsebkönyvvel
Budapest közigazgatási térképe 1:25.000 1949. 2 színben, kétlapos munkatérkép
Magyarország domborműről fotó útján készített hegyrajz alkalmazása papírtérképen.
Kísérlet 1936 - 1975.

Dombortérképek
Nagymagyarország iskolai dombortérképe                        1:700.000 170x100 1927.
Nagymagyarország domborművű kézitérképe                 1:2.500.000 32x47 1932.
Nagymagyarország iskolai dombortérképe                        1:1.000.000 80x110 1929.
Magyarország domborművű térképe                                   1:200.000 220x330 1948.
Dunamedence domborművű térképe                                 1:1.000.000 90x130 1932.
Dunántúl domborművű térképe                                             1:100.000 260x300 cm 1947.
Balaton domborműve                                                                 1:25.000 340x120 cm 1957.
Mátra-hegység domborművű térképe                                 1:25.000 180x120 cm 1937
Bükk-hegység domborműve modellben                                             1:25.000 160xz120 1938
Budapest és környéke dombormű                                        1:18.750 150x120 cm 1936
Budapest és környéke dombormű                                        1:25.0090x120 cm 1939.
Budapest és környéke dombormű                                        1:75.000 35x40 cm 1942.
Börzsöny-hegység dombormű                                                1:25.000 150x,20 cm 1941.
Pilis-Börzsöny-hegység domborműve                                  1:50.000 80x125 1941.
Pilis-Budai-hegyek és Gerecse domborműve                    1:50.000 120x150 1943.
Zemplényi hegyvidék domborműve                                     1:50.000 1941.80x120 cm
Gerecse hegység domborműve                                                             1:50.000 1944.590x50 cm
Balaton-Bakony domborműve                                                 1:75.000 1940.70x120 cm
Mecsek hegység domborműve                                                              1:25.000 1939.90x150 cm
Magyarország dombortérképe                                                1:400.000 1963. 80x130 cm
Balaton nyugati részének domborműve                                             1:20.000 300x200 cm
Dorogi bányavidék domborműve                                           1:10.000 1938. 90x140 cm
Kárpátalja domborművű térképe                                           1:75.000 1938. 26x200 cm
Tihanyi félsziget domborműve                                                 1:20.000 1940. 30x40 cm
Európa domborművű térképe                                                 1:4.000.000 1939. 118x144 cm
Németország domborművű falitérképe                                              1:1.000.000 1932. 130x150 cm
Olaszország domborművű falitérképe                                  1:1.250.000 1932. 80x120 cm
Angolország domborművű falitérképe                                 1:1.000.000 1933. 90x120 cm
Franciaország domborművű falitérképe                                              1:1.000.000 1934. 115x115 cm
Szovjetunió domborműve                                                         1:4.000.000 1958. 360x250 cm
Észak-Amerika domborművű térképe                                  1:9.000.000 1935. 84x102 cm

A földrajzi alapfogalmakat szemléltető domborművek:
(egységesen 61x88 cm méretűek, melyek tartalma szerkesztett, nem eredeti tájak).
1929-ben Alföld és halomvidék, Dombvidék, Középhegységek
1930-ban Magashegységek, Tengerpart és Karszt, Gleccserek és jégmezők.

Morfológiai formákat szemléltető domborművek:
(egységesen 60x40 cm méretűek, mind 1959-böl)
Alsó,- Középső - Felső folyószakasz jellegű vidék, Tengerpart,
szigetek, félszigetek, Röghegység medencével, Gyűrthegység,
Vulkános hegység, Mészkőhegység, Magashegység gleccserekkel.

Terepdomborművek, terepasztalok
Diósjenő és környéke terepasztal                          M. 1:5.000          300x200 cm 1941.
Egerszólát és környéke terepasztal                        M. 1:2.000          200x200 cm 1938.
Malomszeg és környéke terepasztal                     M. 1:1.000          500x500 cm 1942.
Egercsehi és környéke terepasztal                         M. 1:1.000          130x120 cm 1940.
Gellérthegy-modell terepasztal                                              M. 1:500              200x150 cm 1932.
Terepasztal oktatási célra                                           M. 1:500              150x100 cm 1949.
Terepasztal oktatási célra                                           M. 1:1.000          150x200 cm 1949.
Bakonyhegységből részlet terepasztal                 M. 1:3.000          200x200 cm 1948.
Budaörs és környéke terepasztal                            M. 1:2.000          150x100 cm 1947.
Törökugrató és környéke terepasztal                   M. 1:1.000          150x200 cm 1948.
Síkvidék terepasztal                                                      M. 1:500              130x100 cm 1940.
Törökbálint és-környéke terepasztal                     M. 1:500              200x200 cm 1948.
Sashegy terepasztal                                                      M.1:1.440           140x100 cm 1937.

Terepmodellek kiállítási célokra
Hévízfürdő modell                                                             1:1000              100x140 cm 1934
Parádfürdő modell                                                            1:500                 100x140 cm 1934
Debreceni strandfürdő                                                    1:100                 250x129 cm 1936
Tabáni Gyógyszálló modell                                             1:100                 250x129 cm 1940
Budapest Újvárosháza terv modellje                        1:200                 300x300 cm 1940.

Földgömbök
Munkássága alatt majd 50 féle földgömböt készített. E gömbök nyomatait
a Honvéd Térképészeti Intézet, majd az OFFSET nyomda állította elő.
Szerkesztésükben, rajzolásukban rajta kívül Turner Ferenc, Takács József,
Kogutovicz Károly és Füsi Lajos vettek részt. A földgömbök kiadója Budapesten
Kókai Lajos, Hollandiában pedig Richard Wagner voltak.

A Kartográfiai Vállalat földgömbjei

Dr. Márton Mátyás
a KV irányító térképszerkesztője

DK 528.95(439)

Megjelent a Geodézia és Kartográfia 40. évf. 1. számában 1988-ban, pp.: 42–48

Visszatekintés, előzmények

Ahhoz, hogy a Kartográfiai Vállalat földgömbgyártó tevékenységét értékelni tudjuk, szükség van legalább vázlatosan a közvetlen előzmények történeti áttekintésére. Az 1945-öt követő időszak földgömbkészítése még szervesen kapcsolódik az 1920-as évek végén megkezdett tevékenységhez.
Az 1927-ben Turner István által alapított Domborművű Térképészeti Műintézet [1] 1930-tól földgömböket is kiadott. Turner István elsőnek kis – nem tudományos célokra szolgáló –, 11 és 17 cm átmérőjű, majd egy évvel később 20 és 25 cm-es gömböket szerkesztett és hozott forgalomba. A sorozat legnagyobb darabja később a 40 cm-es politikai glóbus lett [2].
A Turner-féle intézet érdeme az első domborművű földgömb is [1]. Az 1930-ban elkészült 32 cm átmérőjű földgömb szerkesztésében Kogutowicz Károly, a szegedi egyetem professzora is részt vett. A hét színnel nyomott, domborított glóbus különlegesség volt a földrajzi szemléltetésben. A gömb kezdetben fizikai (természetföldrajzi) tartalommal készült, 1937-től azonban politikai változatát is megjelentették. A fizikai kiadás a domborzati elemeken kívül tartalmazta a tengeráramlásokat és az államok határait is. Politikai testvérkiadása a következő címmel jelent meg: „Földgömb. Szerkesztette Kogutowicz Károly, a névírást tervezte Takács József, rajzolta és nyomta a M. Kir. Állami Térképészeti Intézet. Készítette Turner István dombortérképészete” [2].
Turner intézete megalkotta a különféle nagyságú átvilágítható gömböket is. A glóbusok tökéletesítésében sokan közreműködtek. A hegyrajzi anyagot Jánosfalvy Dezső, az írás helyességét dr. Takács József munkája fémjelezte [1]. Takács József munkájának eredményeképpen az 1930-as évek derekától a földgömbök modern és gazdag névanyaggal jelentek meg. A többszínű nyomdai munkák a M. Kir. Állami Térképészeti Intézetben készültek [2].
Turner munkássága nyomán megoldódott a korábban akadozó iskolai földgömb-ellátás is. Az 1945-ös év csak rövid időre állította meg az iskolák ellátását, mert az intézet a pótlásról gyorsan tudott gondoskodni. Az intézet neve az államosításkor megváltozott, előbb Fővárosi Neon, majd Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat (IFÉRT) lett [1]. 1951-ig a régi nyomatokat átalakítva adták ki a gömböket: a politikai tartalomra átrajzolták a II. világháború utáni változásokat, a névrajzban az ismertebb nevek írását helyesbítették.
Az új földgömbsorozat első darabjai 1953-ban készültek el, a szerkesztésben munkatársként Füsi Lajos vett részt. A 11, 20, 25 és 40 cm átmérőjű fizikai és politikai glóbusok kartografálása az 1950-es évek közepén zárult. Ezek a gömbök 1957-ig folyamatosan készültek. 1957-től csak iskolai célokra, szolgáló 40 cm-es glóbusokat hozott forgalomba az IFÉRT. A nagyközönség igénye kielégítetlen maradt. Emiatt az NDK-ból importáltak földgömböket [2].
Az 1960-as évek elején az Eötvös Loránd Tudományegyetem térképtudományi tanszékén kísérletsorozat kezdődött műanyag földgömbök előállítására. Az elért eredményekről több tanulmány számolt be [3, 4, 5]. Az 1970-es évek közepéig folytatott tevékenység legkiemelkedőbb eredménye az 1966-ban elkészült 212 cm átmérőjű, domborművű, átvilágítós, színes, műanyagból készült földgömb volt, amelyet ma a Közlekedési Múzeumban láthatunk. Az irányítás és a tervezés legfontosabb feladatait Füsi Lajos végezte [1]. Jelentős eredménynek könyvelhető el az 50 cm átmérőjű, átvilágítós geofizikai glóbus [5, 6, 7], amely 1967-ben készült el, és egy ugyancsak 50 cm-es domborművű gömb, amelyen a tengerfenék domborzatát is ábrázolták [4, 5]. Ezek egyedi, műanyag alapanyagú, de nem teljesen műanyag földgömbök voltak.
Az 1970-es évek elejétől ugyancsak Füsi Lajos vezetésével folytak kísérletek a térképtudományi tanszéken nagy példányszámban gyártható teljesen műanyag földgöm-bök előállítására [5], amelyekbe hallgatókat is bevontak [7, 8].
A Kartográfiai Vállalatnál az 1960-as években nem teljesen műanyag földgömbök gömbi alapjainak gyártására indultak kísérletek, mert e hordozógömbök nagyszériájú előállításának gondja akadályozta a jelentősebb példányszám elérését. (Ez még hosszú ideig a termelés felfuttatásának gátját képezte...)

Hivatkozások

[1] Irmédi—Molnár L.: Térképalkotás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1970.
[2] Klinghammer I.: A magyar földgömbkészítés történetéből=Térképtudományi Tanulmányok, 4. köt., ELTE, Budapest,1973.
[3] Füsi L.: Az első magyar dombormű műanyag földgömb. Technológia és kartográfiai elvek és módszerek. Doktori disszertáció. Kézirat, ELTE, Budapest,1966.
[4] Füsi L.: Production of Relief Maps and Globes from Plastic Materials. Hungarian Cartographical Studies. HNC—ICA, Budapest, 1970.
[5] Füsi L.: Műanyag földgömbök és dombortérképek=Térképtud. Tanulm., 4. köt., ELTE, Budapest, 1973.
[6] Barta Gy.: A geodéziai-geofizikai földgömb tervezete. Kézirat, ELTE, Budapest, 1966.
[7] Márton M.: Geofizikai földgömbök szerkesztése. Szakdolgozat. Kézirat, ELTE, Budapest, 1975.
[8] Olajos E .: A tematikus műanyag földgömbök kartografálása. Diplomadolgozat. Kézirat, ELTE, Budapest, 1974.