A térkép utakat, városokat, kereskedelmi és egyéb centrumokat, postaállomásokat, zarándokhelyeket tartalmaz – nem katonai, inkább polgári célokra készült. Halomsorok formájában a jelentősebb hegyeket, folyókat, tengereket jelöli a természeti formák közül. A térkép fő mondanivalója a vastag vörös vonalakkal megrajzolt úthálózat. Az út menti településeket négy kategóriába sorolva ábrázolja. A három főváros a többi városhoz képest nagyobb, díszesebb és a valódi városképet részben, művészi grafikákkal adja vissza. A jelentősebb városokat kéttornyú házacska jelzi (pl. Siscia, Brigetio, Aquincum). A főbb katonai táborokat (praetorium), kereskedelmi központokat madártávlati perspektívából ábrázolt erőd- vagy templomrajzok mutatják. A fontosabb katonai táborhelyeket és városi településeket oldalnézetben rajzolt két- vagy háromtornyú épületek jelképezik (pl. Savaria, Brigetio, Aquincum). A kisebb településeket, pihenőhelyeket, postaállomásokat az utak lépcsős törései mutatják. Az utak mentén távolsági adatok olvashatók. A névrajz részét képezik még a vizek, szigetek, hegységek, országok, települések megírásai és a rómaiak által a IV. századig megismert népek nevei is. Viszont előremutató módon ez a térkép már nem ábrázolja a Homérosz óta öröklődő fantasztikus csodalényeket. A térképet az utazás közbeni könnyebb kezelhetőség érdekében keskeny pergamentekercsre rajzolták. A fennmaradt változat 682 cm hosszú és 34 cm széles. A keskeny sávon a tartalmat észak–déli irányban csak erősen (van ahol tízszeresen) összenyomva tudták ábrázolni. A sáv közepén elnyujtva az itáliai félsziget látható. Tőle északra illetve délre szintén nyujtva Európa törzse ill. Afrika északi része látható. E torzítás miatt a folyók a keskeny sávként megjelenő Adriai- és Tirrén-tengerrel párhuzamosan futnak. Az irányváltozásokat a rajz nem szemlélteti (pl. a váci Duna-kanyar). A vízfolyások, utak, települések egymáshoz viszonyított helyzete sok helyen teljesen torz (pl. Aquincum). Így kerülhetett Róma fölé a térképen a Duna paksi szakasza (Lusione), illetve alá Karthágó.

Vissza a kezdőoldalra!