Az 1507-ben előkerült térkép nevét első tulajdonosa, a kor kiváló műgyűjtője az augsburgi Konrad Peutinger (1465-1547) után kapta. A tizenkét lapból álló mű első lapja, amely valószínűleg a címet és a szerző nevét tartalmazta, elveszett. Az úttérkép három császári székhelyet (Róma, Konstantinápoly, Antiocheia) ábrázol, így valószínűleg akkor keletkezett, amikor a három város egyidejűleg töltötte be ezt a funkciót (365-366). Ezt az elméletet támasztja alá a birodalmi határok rajza és a nevek írásmódja is. Az V. és a VI. század fordulóján javították a partvonalak futását és ekkor festették meg a tekercs szélein látható világtengereket. Ebben az időben egy ismeretlen nevű ravennai kartográfus munkájában azt írja, hogy az itinerarium készítője Castorius római gromaticus volt, aki talán az i.sz. IV. században élt. A fennmaradt másolat eredetének tisztázásában sokat segítenek a térképen látható keresztény feliratok (főleg a Szentföld környékén). Ebből arra lehet következtetni, hogy ez a másolat a XI–XIII. században kibontakozó keresztes hadjáratok és zarándokutak idején készült és ezeknek köszönhetően maradhatott fenn. A képes utikönyvet Konrad Celtes bécsi tudós találta meg aki halála előtt ajándékozta Peutingernek. Ő Ptolemaiosz művénél kisebb részletességűnek találta és csak két másolatot készített róla. Egy kései rokona Marcus Welser 1594-ben lemásolta, majd Orteliusnak adta át publikálásra. (Welser korának ismert történésze volt, Galilei vele közölte elsőnek távcsöves fefedezéseit.) A mű végül Antwerpenben jelent meg 1598-ben Tabula Itineraria Peutingeriana néven. A Peutinger család az eredeti kézíratot Savoyai Jenő hercegnek adta el, akinek könyvtára 1738-ban a bécsi udvar tulajdonába került. A bécsi könyvtárban lévő térképet Scheyb Ferenc (1704-1777) áttetsző papírra másolta, majd erről rézmetszetet készített. Ez az 1753-ban kiadott mű szolgált alapul egy magyarországi másolat elkészítéséhez is. Katancsish Mátyás Péter ferences szerzetes készítette a hibás névolvasatokat kijavítva. Ezt aztán 1825-ben Karacs Ferenc véste rézbe majd utólag kézzel festették ki.

Vissza a kezdőoldalra!