Az első kötet "vetülettan". Ptolemaiosz nagy jelentőséget tulajdonított a gömbfelület síkba való fejtésének, az ekkor fellépő torzulásoknak. Két új vetületet szerkesztett. Az egyik egyszerű kúpvetület, hossztartó meridiánokkal és egy hossztartó paralellkörrel (a rhodoszival). A másik szögtartó képzetes kúpvetület négy hossztartó szélességi körrel és hossztartó középmeridiánnal. E két világvetület mellett kidolgozta a részletlapok vetületét is. Erre a célra –az egyébként általa bírált– Marinosz négyzetes hengervetületét javasolja.

A II. kötet nagy része és a III–VII. kötet koordinátákkal jellemzett földrajzi helyek táblázatokban megadott gyűjteménye. Mintegy 8000 pont koordinátáit adja meg, amelyek közül azonban csak 400 alapul tényleges csillagászati helymeghatározáson. A szélességet az Egyenlítőtől, a hosszúságot az akkor ismert legnyugatibb ponttól, a Boldogok-szigetektől (ma Kanári-szigetek) számította.
A hazánkra vonatkozó adatok:

• a II. kötet 14., 15. fejezetében Rhetia, Vindolicoi, Noricoi leírása után Pannónia superior és Pannonia inferior ismertetése.
• a III. kötet 7. fejezetében a Duna-Tisza közén élő metanasta iazygok földjének leírása
• a II. kötet 8. fejezetében Dacia adatai találhatók.

A VIII. kötetben kartográfiai tanácsok vannak a lakható világ 26 részletlapon, valamint az egylapos világtérképen való megrajzolására. Tulajdonképpen a mai értelemben vett szerkesztői utasítás. A 26 részletlap közül 10 Európát, 12 Ázsiát, 4 Afrikát ábrázolja. Magyarország Európa térképeiből a IV., V. és IX. tábla területére esik.

Az mai napig vitatott, hogy Ptolemaiosz elkészítette-e a térképlapokat kézírata mellékleteként.

Vissza a címlapra!