Az ókor legnagyobb mérnöke Alexandriában dolgozott. Megalkotta a dioptrát.
Heron az első földméréstani könyvben, a Peri Dioptrasz (A dioptráról) című munkájában leírja a földmérés műszereit és a különböző földmérési feladatok megoldásait. Tárgyalja két pont magasságkülönbségének meghatározását, az egyenes kitűzését két nem összelátható pont között, hozzáférhetetlen pontok magasságának megállapítását, a területmeghatározásokat, két csillag által adott szög megmérését, a mérőlánc helyett a mérőkerékkel való távolságmérést nagy távolságok esetén. Ez utóbbi szerkezet ismert kerületű kerékből és egy fogaskerék áttételű fordulatszámlálóból állt. A fordulatszám és a kerék kerületének szorzata adta a megtett út hosszát.
Másik könyve, a Metrika (méréstan) területmérési és geometriai problémákat
tárgyal, többek közt megadja a nevezetes Hérón-képletet, amelynek révén a háromszög területét meg lehet határozni annak három oldalhosszából.
(a, b és c egy háromszög oldalai. A fél kerület, s=(a+b+c)/2. A háromszög területe az s(s-a)(s-b)(s-c) szorzat négyzetgyöke.)