Az arabok

A ma használt számjegyeink feltalálói a mohamedánizmussal jelentek meg a történelem színpadán. Mohamed emlékezetes futása (622, Mekkából Medinába) után száz évvel már Poitiersnél ütköznek meg a frankokkal, akik megállítják az addig már Észak-Afrikát és Ibériát is meghódító keleti népet. A tudományok terén egyáltalán nem bizonyulnak barbárnak. Lefordítják a görög műveket. Többek között nekik köszönhető, hogy Ptolemaiosz munkája fennmaradt. A kezdeti hellén kartográfia tanulmányozása és átvétele, másolása után, önálló műveket is készítenek. A legjelentősebb arab kartográfiai termék mégis egy másik hódító néppel, a normannokkal való találkozás után születik. A normannok az iránytű feltalálásával nagy hajós néppé nőtték ki magukat, ami a térképészetre is serkentőleg hatott. A IX–XI. század között e két nép uralta a Földközi-tenger térségét. Szicíliát előbb az arabok, majd a normannok foglalták el. II.Roger a XII. században királysággá egyesítette Szicília és Dél-Itália kis hercegségeit. Az ő udvarában élt a ceutai vagy marokkói származású arab al-Idriszi (1099-1166), aki Cordobában tanult, majd bejárta Franciaországot, Németországot és Ázsia középső részét. Palermo, ahol élt akkoriban rendkívül forgalmas kikötő volt. A saját és az ott megforduló tengerészek útleírásait gondosan összegyüjtötte mintegy tíz éven át. Csak akkor fogadott el valamit igaznak, ha három elbeszélőből kettő azt állította. 1150 körül készült el nagy művével a Kitáb al-Rudzsarral (Roger könyve). Benne földrajzi helyek koordinátái, távolságadatok voltak összegyüjtve. Hozzá tartozott egy 70 lapból álló térképmű és egy kör alakú világtérkép. Ezt a térképet egy 3,5 X 1,5 méteres 1,5 mázsás ezüstlapra karcolta. A 70 térképlap közül egy duplaoldal tartalmazza Magyarország területét. A 70 lap 10 oszlopban és 7 sorban fedi téglalapokkal az akkor ismert világot. A térképek déli tájolásúak.

Vissza a kezdőoldalra!