Városképző tényezők
A település kisebb-nagyobb embercsoport lakóhelye, a területén található összes létesítménnyel együtt. Korábban a települést a lakó- és munkahely térbeli együtteseként határozták meg, ám a közlekedési ágazatok, az informatika fejlődése, a bedolgozói rendszer terjedése következtében e két funkció elkülönülhet egymástól.
A települések létrejöttében a természeti adottságok - az ún. helyi energiák - fontos szerepet játszottak.
Közülük a domborzat befolyását említenénk elsőként, mivel nemcsak a település elhelyezkedését és szerkezetét, hanem részben az ott lakók gazdasági tevékenységét is meghatározzák. Hatásuk még a síkságokon is érvényesül, hiszen a lakosság az árvízmentes kiemelkedéseken települt meg. Az éghajlat a települések sűrűségét, az építkezés módját befolyásolja. Az északi féltekén a sarkkörön túl meglehetősen kevés a települések száma és ezek néhány kivételtől eltekintve kis lélekszámú bányász- és halászfalvak. A termőföld minősége és kiterjedése szintén hat a település létrejöttére. A tapasztalatok szerint az erdő-, a réti- és az öntéstalajokon inkább kisebb-, a jó minőségű termőtalajokon nagy lélekszámú falvak alakultak ki. Kiemelkedő a víz jelentősége, részben az élettani szükségletek kielégítése, részben ipartelepítő (ipar), illetve idegenforgalmi vonzóhatása miatt. A tenger-, tó- és folyópartokon számos település jött létre. A torkolatoknál és a kikötésre alkalmas öblökben fejlődtek ki a nagy kikötők.
A természeti adottságok mellett a földrajzi fekvés - a helyzeti energia - is kínálhat előnyöket, sőt olykor ezek a fontosabbak: pl. eltérő természeti tájak találkozásánál megtelepült lakott helyek. A kedvező közlekedési helyzet hatásáról sem feledkezhetünk meg.
A város mint településtípus sok ezer éves múltra tekint vissza. Fejlődése a rendszeres árucsere létrejöttétől vett lendületet. Hosszú időn keresztül a város-falu kapcsolatot az egymásrautaltság és az együttműködés jellemezte, a középkorban azonban már kidomborodott a város irányító, hatalmi jellege. Az ipari forradalom kiteljesedésével, a szolgáltatások (közlekedés, kereskedelem, pénzintézetek, oktatás, egészségügy) megerősödésével központi szerepkörökhöz jutott. Ennek következtében indult meg a városok népességnövekedése. Azt, hogy egy település minek alapján válik várossá, röviden és szabatosan nehéz megmondani. Vannak olyan országok, ahol a lakosságszám a döntő, másutt viszont a foglalkoztatottak ágazati megoszlása vagy az ellátottság színvonala, stb.
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!