BEVEZETŐ
A térképtudomány művelőinek
tájékoztatására vázoljuk, hogy a budapesti
tudományegyetem Természettudományi Karának Térképtudományi
Tanszéke és külső munkatársai kutatómunkáinak
eredményei voltak az indító erők, amelyek létrehozták
a " Térképtudományi Tanulmányok" című
gyűjteményt.
A kiterjedt tudományos kutatások azzal bíztatnak, hogy legalább
évenkint egy kötettel beszámolhat a tanszék az elért
eredményekről, és így nemcsak tudományunk előbbre
vitelét, de a gyakorlati életben ennek a műfajnak alkalmazását
is elősegítheti.
A "Studia Cartologica" tárgyát kizárólag
a térképészet köréből meríti, és
így arra törekszik, hogy a polgári - és nem a katonai
- kartologiának mindazon ágával foglalkozzék, amely
nem a geodézia vonalán mozog, és inkább a földrajz
kiterjedt tudománya felé tekint, és annak szükségleteire
van figyelemmel.
Ide értetődnek az oktatásmódszertani elemek is, amelyek
e téren még annyira kiforratlanok. Különös figyelmet
kíván szentelni a magyar térképészet polgári
és katonai vonatkozású történetének feltárására,
a térkép nyomdai előállítására,
a fényképmérés földrajzi kapcsolataira ( fotogeográfia
), a dombortérképek és földgömbök korszerű
tanulmányozására, illetve azoknak helyes felhasználására.
Így tehát a Térképtudományi Tanszék
a térképészet elméleti és gyakorlati művelésével
az eddigelé elhanyagolt polgári térképezés
mellet kíván haladni, hogy eredményeivel kivívja e
tudományág megbecsülését is. Egyben azonban lerögzíteni
óhajtja, hogy a térképészetnek ez az ága is
kiterjedt szaktudást kíván, amelynek hiánya már
sok torzalkotást hozott létre.
A Térképtudományi Tanszék munkaköre tehát
hármas feladatú: keresni, kutatni a tudomány fegyvereivel
a haladás új útjait, kiterebélyesíteni a térképoktatás
módszereit, és mindezeken túl kivívni, illetve megtartani
a térképészet megbecsülését. A címlapon
közölt jelvény is ezt kívánja kifejezni, ahol is
a földgömb a térképpedagógiát, a háromszög
a tudományos munkálkodást, a gallyak pedig mindezeknek megbecsülését
szimbolizálják.
A megbecsülésnek az a legfontosabb jele, hogy van külön
organum, ahol egybegyűjtve tárulnak fel az eredmények, és
nem szétszórtan, idegen, vagy rokon folyóiratok hasábjain
jelennek meg, szinte megtűrten a tanulmányok, amelyek megjelenéséről
néha tudomást is alig szerezhetni. Nem kell külön nyilvántartást
vezetni, hogy egy-egy szaktanulmány vajon milyen folyóiratban, évkönyvben
került közlésre.
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezető
Dr. Irmédi-Molnár László: A magyar kamara térképező munkálatai a Temesközben 1780-tól 1859-ig
Dr. Dávid Zoltán - Dr. Maksay Ferenc - Dr. Valkó Arisztid: Az Országos Levéltár kéziratos térképeinek Feldolgozási Szabályzata
Dr. Fallenbüchl Zoltán: Az " Atlasz Parvus Hungariae " és Hevenesi Gábor
Dr. Érdi-Krausz György: Vetületanalízis
Dr. Iványi Béla: A Festetich-uradalom régi geométriái
Dr. Nagy Júlia: Magyarországot ábrázoló, könyvekben megjelent térképek a XVI. és XVII. században
Dr. Házi Jenő: Néhány adat községeink középkori határaihoz