Nagy Zoltán
Magyar topográfiai alaptérképművek

---

HARMADIK RÉSZ - Hatodik fejezet

---

RÖVID ISMERTETŐ A JELENLEG KÉSZÜLŐ POLGÁRI TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPMŰRŐL (1976-tól napjainkig)

Még a népgazdasági célokat szolgáló 1:10 000 méretarányú állami alaptérképek teljes sorozatának elkészülte előtt, az 1969 évi 12/1969 számú kormányrendelet és az 1975 évi kísérleti munkák nyomán 1976. december 1-el hatályba lépő T.l. Szakutasításban foglaltak szerint:
- a különböző műszaki elő Írásokkal és megbízhatósággal 1952 óta készülő, és azóta már nagy részében elavult 1:10 000 méretarányú térképsorozat szelvényeit alapul véve, egy újabb, azonos műszaki értékű és kivitelű, korszerű tartalmú térképművet kell készíteni,
- a tartalmában helyesbített, ábrázolásmódjában korszerűsített 1:10 000 méretarányú térképeket be kell illeszteni az új egységes országos térképrendszerbe (a továbbiakban: EOTR), ami elsősorban új vetület és szelvényezési rendszer alkalmazását jelenti,
A szakutasítás rendelkezett arra vonatkozóan is, hogy az 1:10 000 méretarányú felújított topográfiai térképek - mint alaptérképek - tartalma alapján folyamatosan elkészítik és EOTR-ben kiadják a levezetett 1:25 000 és 1:100 000 méretarányú topográfiai térképműveket.
A szakutasítás a térképfelújítási munkák technológiáját, az átalakítások és a felújítás módszerét nem szabályozta, azok az eredeti felmérésre vonatkozó műszaki előírásoktól, valamint a terepen bekövetkezett változások mennyiségétől függően különböző, egymástól eltérő technológiai megoldásokkal készülhetnek. Részletesen szabályozta azonban az új műszaki alapokat, a pontossági követelményeket, a térkép tartalmát, az ábrázolási módot, valamint a készítendő munkarészeket.

A térképfelújítás geodéziai alapja

A készülő térképek alapfelületéül az IUGG/67 ellipszoidot (a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió által 1967-ben elfogadott ellipszoid), vetületéül az Egységes Országos Vetületi Rendszert (a továbbiakban: EOV) választották. Az alapfelület méretei:
a= 6 378 160 m b= 6 365 774,516060 m
? = 1/298,247167
A vetítés az ellipszoidról a hengerre a Gauss-féle minimális hossztorzulású gömbi vetület közbeiktatásával történik. A Gauss gömb sugara 6 379 743,001 m.
Mindkét vetítés (az ellipszoidról a gömbre, gömbről a hengerre) szögtartó. Az ország területét egy hengervetületi sávon ábrázolják. A normális elhelyezésű redukált hengervetület kezdőpontjának gömbi és ellipszoidi koordinátái:
?OG = 47° 06' 00,0" ?OE = 47° 08' 39,8174"
?OG = 0° 00' 00,0" ?OE = 19° 02' 54,8584"
A redukált hengervetület kezdőpontjához egy legnagyobb gömbi kört (segédegyenlítőt) rendeltek, amely merőleges a kezdőpont meridiánjára. A kezdőmeridián képe a síkvetület X tengelye, a segédegyenlítő képe a síkvetület Y tengelye. A koordinátatengelyek ÉK-i. tájolásúak, vagyis az X tengely pozitív ága északra, az Y tengely pozitív ága pedig keletre mutat.
A vetületi koordináták előjeles mennyiségek. Az alsógeodéziai számítások egyszerűsítése érdekében, hogy az egész ország területe az első síknegyedbe essen, a derékszögű koordinátarendszer kezdőpontját és ennek következtében a tengelyeket is a vetületi kezdőponthoz képest délre 200 és nyugatra 650 km-el helyezték át. (:V.:)
A felújításhoz az állami geodéziai hálózat vízszintes alappontjai, mégpedig az I-III. rendű és új IV. rendű hálózat EOV koordinátával rendelkező, valamint a régi IV-V. rendű hálózat katonai sztereografikus vetületi rendszerű koordinátával rendelkező alappontjai, valamint az Egységes Országos Magassági Alapponthálózat (EOMA) I-III. rendű, a balti alapszintre vonatkoztatott magasságú alappontjai állnak rendelkezésre.
A felmérési munkákhoz külön alappontsűrítést nem, de illesztőpontmérést végeznek. A felmérési munkáktól függetlenül folytatódik az új IV. rendű vízszintes alapponthálózat fejlesztése.

A felújítás alapja

A felújítási alaplap a Műszaki tervben előirt technológiától függően lehet:
l/ A régi térképek sokszorosítási eredetijeinek össze-másolataiból montírozott EOTR szelvényezésű műanyag fólia és ehhez az új légifelvételekből készített, a felújítás méretarányához közelítő nagyítás.
2/ Új fotótérkép, ortofototérkép vagy térkiértékelés EOTR szelvényezésben.
A felújítási alaplap mellékletei és a felújítás kisegítő alapanyagai a következők:
- a felújítási eredeti kirajzolására szolgáló szerkesztett műanyag fólia;
- a felújítandó térképek nyomataiból EOTR szelvényezésben készített térképmontázs;
- az EOTR szelvény törzskönyve;
- a geodéziai alappontok helyszínrajzi leírásai;
- a geodéziai és topográfiai adatgyűjtés során összegyűjtött minden adat.

Térképfelújítási munkák
Irodai előkészítés

Az irodai előkészítés folyamán végzett munkák:
1. Ellenőrzik a felújítási alaplap és eredeti méreteit, majd az alappontok helyszínrajzai alapján az alaplap szerkezetét.
2. A fotótérkép, a légifényképek, a gépnyomatmontázs, valamint az 1:25 000 méretarányú térkép információit és az aktualizálás adatait felhasználva tussal kirajzolják a felújítási eredetin az egyértelműen minősíthető térképi elemeket. Egyidejűleg megvizsgálják a magassági pontok adatainak illeszkedését a domborzatrajzhoz.
3. Alapszintköz változás esetén az alapanyag domborzatrajzáról készült látszatmásolatra illesztett műanyag fólián új domborzatrajzot készítenek az eredeti felmérés anyagából rendelkezésre álló "Mérési- és számítási vázlat", valamint "Pontoleáta" alapján.
4. A csatlakozó szelvényekkel összhangban, a cellkartonra kasírozott gépnyomatokon elkészítik a keret kifutó megírásait, valamint a térképről kifutó terepelemekre vonatkozó megírásokat és azok adatait.
5. Elkészítik a mellékleteket.
6. Megtervezik a terepbejárás útvonalát, az ellenőrző mérések tervezett helyét, illetve a metszetmérések vonalait.
Az előkészítést teljességi és minőségi ellenőrzés követi.

Helyszíni (terep) munkák

Az elkészített munkatervnek megfelelően részletes terepbejárást végeznek és az ezúton nyert információkat ceruzával rögzítik a terep-fólián. Ennek során pontosítják az irodai előkészítéskor bizonytalannak minősített terepelemeket is. Úgyszintén a terepbejáráskor módosítják - ha szükségesnek mutatkozik - a tervezett mérési pontok, illetve mérési vonalak helyeit.
A napi terepbejárás végén tussal átrajzolják a terep-fólián rögzítetteket a felújítási eredetire. Ezzel párhuzamosan történik a színelőírás kitöltése, valamint az úgynevezett Tervezési fólián az 1:25 000 méretarányú "új" katonai térképekhez szükséges adatok rögzítése.
Ellenőrző méréseket végeznek:
- szelvényenként öt állásponton (vízszintes és magassági értelmű mérések),
- új domborzatrajz készítése esetén szelvénynegyedenként egy-egy metszetvonalon.
A mérések eredményeiből számítják a domborzatrajz négyzetes középhibáját.
Pótméréseket végeznek:
- ha nem volt elegendő magassági pont (kóte), a hiány pótlására;
- ha az ellenőrző mérések kimutatták a domborzatrajz magassági hibáit, annak javításához;
- ha a felmérő formai hibát lát a domborzatrajzban, annak javításához;
- minden a terepen bekövetkezett domborzatváltozás esetében a domborzatrajz javításához;
- a légifényképen nem látható jelentős síkrajzi elem esetén, a síkrajz kiegészítéséhez.
Leadandó munkarészek
- törzskönyv,
- felújítási eredeti (síkrajz és domborzatrajz),
- fotótérkép,
- terep-fólia,
- pontoleáta (a mérések adataival),
- tervezési-oleáta,
- nyilvántartó-fólia
- ellenőrző-fólia
- mérési jegyzőkönyvek,
- gépnyomat-montázs.
Ellenőrzési munkák
Az elkészült felmérési eredetit gondos ellenőrzésnek vetik alá. Megvizsgálják (irodában és terepen):
- a síkrajz, névrajz, domborzatrajz teljességét, a tereppel való azonosságát;
- a rajzi minőséget, a további feldolgozásra való alkalmasságot;
- a szelvény szerkezetét (irányzásokkal), a domborzatrajz megbízhatóságát (irányzással és magasságméréssel);
- a mellékletek teljességét és minőségét.
Pontossági előírások (:V.:)
- A szelvénykeret oldalhosszainak méretében megengedett
legnagyobb hiba ± 0,2 mm
- A szelvény átlóinak méretében megengedett
legnagyobb hiba ± 0,3 mm
- A vízszintes geodéziai alappontok ábrázolásának
legnagyobb hibája 0,1 mm
A részletpontok vízszintes értelmű hibahatárai:
középhiba legnagyobb hiba
- jól látható, illetve azonosítható állandó terepelemek ± 0,3 mm ± 0,6 mm
- kevésbé jól látható, illetve azonosítható terepelemek ± 0,5 mm ± 1,0 mm
- Szintvonalak hibahatára
alapszintköz középhiba legnagyobb hiba
1,0 m ± 0,40 m ± 0,80 m
2,0 m ± 0,80 m ± 1,60 m
2,5 m ± 1,00 m ± 2,00 m
5,0 m ± 2,00 m ± 4,00 m
Erdős, fedett területen a táblázatban megadott hibák kétszerese érvényes.
Szelvényezés
Az EOTR-térképek méretaránysora és számozása
méretarány példa számozásra
1:100 000 33
1:50 000 33-1
1:25 000 33-13
1:10 000 33-134
A térképlapokat a méretaránysorban előtte álló térképlap negyedelésével képezték. Számozásuk úgy történik, hogy a méretaránysorban az előtte álló térképlap számához 1-4 további számot kell hozzáírni. A továbbosztáskor keletkezett ÉNy-i szelvény az 1. számot, az ÉK-i szelvény 2. számot, a DNy-i szelvény a 3. számot a DK-i szelvény a 4. számot kapja. Az első kötőjel az 1:100 000 méretarányú szelvény száma után van, mutatja, hogy eddig tart az alapszámozás.
Az EOTR-szelvényezésben a térképeket a koordinátahálózat km-vonalai határolják.

Levezetett térképek

Az 1:10 000 méretarányú alaptérképekből kartográfiai tervezéssel 1:25 000 és 1:100 000 méretarányú térképeket vezetnek le. A térképek tartalmát az 1977-ben bevezetett EOTR topográfiai térképek jelkulcsában foglaltak szerint ábrázolják.
A térképművek készítésével kapcsolatos térképfelújítási és térképtervezési munkákat napjainkban is folyamatosan végzik.
A topográfiai alaptérképművek vetületi, geodéziai és térképi alapjainak, valamint a térképkészítésnél alkalmazott felmérési és egyéb helyszínelési módszerek és technológiai folyamatok ismertetésének ezzel a végére értem.
Mint az értekezés bevezető részében már említettem, az 1980. évvel, az 1:10 000 méretarányú állami alaptérképmű helyszíni munkálatainak befejeztével zárom a topográfiai alaptérképművekről szóló munkámat. A III. rész 5. és 6. fejezeteiben leírt térképművek készítése tovább folyik.
A térképkészítés tudományának, a térképezést elősegítő, illetve lehetővé tevő műszereknek és eszközöknek a fejlődése ma már lehetővé teszi olyan technológiai eljárások kialakítását, amelyekkel gazdaságosan, aránylag rövid idő alatt lehetséges egy-egy újabb térképmű elkészítése.
Napjainkban bármilyen méretarányban történő topográfiai térképezéshez rendelkezésre állnak az állami geodéziai hálózat vízszintes és magassági alappontjai, a magas műszaki színvonalat képviselő alaptérképművek és a modern technikát alkalmazó fotogrammetria. Az előbbiek birtokában folyamatosan történhet - és történik is - a térképek tartalmának rendszeres megújítása, amely a térképeknek mind gazdasági, mind honvédelmi, mind egyéb irányú célszerű felhasználását maradéktalanul lehetővé teszi.

---