A KTT katonai tematikus térképként kerül kiadásra. Célja a talajok (és kőzetek) azon legfontosabb tulajdonságainak térképeken történő előzetesen értékelt és kiemelt ábrázolása, amelyek a katonai tevékenység szempontjából a legfontosabbak lehetnek, illetve a katonai tevékenység valamely konkrét formájával szorosan összefüggenek.
A talajok tulajdonságai közül a fenti szempontok alapján a következő jellemzők kerülnek ábrázolásra:

• a talajok viselkedése járhatóság szempontjából az időjárás függvényében (gyalog, gépjárművön, harcjárművön, kisebb és nagyobb egységek vonatkozásában);
• a talajok megmunkálhatósága;
• a talajok porosodása;
• a csapatoknak a felszín alatti vízkészletekből történő vízellátásának lehetőségei;
• szennyezés (vegyi vagy sugárszennyezés) esetén a talajok mentesítésének lehetőségei.

1. A KTT térképi alapja

A KTT 1:100 000 és/vagy 1:200 000 méretarányban kerül kiadásra /attól függően, hogy teljes tervezéssel vagy felülnyomással kell megjeleníteni; lásd. 3. pont). A térképi alapot a rendelkezésre álló adott méretarányú legfrissebb kiadású topográfiai térkép – teljes tervezés esetén gyengített színű változata – képezi.

2. A KTT tartalma

A KTT egyrészt az 1. pontban ismertetett topográfiai háttér elemeit, másrészt a talajoknak a katonai tevékenységgel kapcsolatos (és fentebb felsorolt) tulajdonságaira vonatkozó információkat tartalmazza. Ez utóbbiak a topográfiai háttérhez képest kiemelten kerülnek ábrázolásra.
A KTT kiemelt (tematikus) tartalmának csoportosítása:

• a talajok járhatósága;
• a talajok megmunkálhatósága;
• a talajok porosodása;
• a talajokból történő víznyerés lehetőségei;
• a talajok mentesítése.

2.1. A talajok járhatósága

Az előforduló talajfajtákat aszerint kell besorolni egy-egy járhatósági kategóriába, hogy száraz vagy nedves időben mennyire lehetséges rajtuk a közlekedés.
A járhatósági kategóriák:

1. Többnyire járható száraz és nedves időszakban egyaránt.
2. Többnyire járható száraz időszakban, nehezen járható nedves időszakban.
3. Nehezen járható száraz időszakban, nagyon nehezen járható nedves időszakban.
4. Nagyon nehezen járható száraz időszakban, járhatatlan nedves időszakban.
5. Járhatatlan száraz és nedves időszakban egyaránt.

2.2. A talajok megmunkálhatósága

Az előforduló talajfajtákat a következő kategóriákba kell besorolni (STINY nyomán módosítva: a megmunkálhatóság szempontjából "talaj"-nak tekintjük a hegyvidékeken előforduló kőzeteket is):

1. Lapáttal, ásóval könnyen fejthető.
2. Csákányozással fejthető.
3. Feszítővassal, csákánnyal, ékkel fejthető.
4. Robbantással fejthető.

1. gipsz, márga, lágy homokkövek, palák, vulkáni tufa.
2. csillámpala, mészkő, homokkő agyagréteggel, mállott magmás kőzetek, mészmárga, laza konglomerátum, kemény de réteges homokkő, mészkő, dolomit, kemény vulkáni tufa, gneisz, repedezett magmatitok, repedezett mészkövek.
3. márvány, tömör dolomerit, magmatitok, kemény homokkő és konglomerátum, kvarcdús kemény agyagpalák.

2.3. A talajok porosodása

Azon 2 cm²-nél nagyobb térképi felületű térképi területeket kell kiemelni, ahol a területet borító talaj száraz időszakban porképzésre hajlamos. Ennek kiváltó tényezői a szélsebesség és a szélturbulencia, melyet a deflációs terület kiterjedése, a talaj szerkezete, szemcseösszetétele, nyersanyagtartalma és nedvességi állapota, valamint a felszín növényzetborítottsága, a talajréteg vastagsága és a talaj műveltségi állapota befolyásol.
Az 1. sz. táblázatban a száraz időben porosodásra (porképzésre) hajlamos talajtípusok aláhúzással vannak feltüntetve.

2.4. A talajokból történő víznyerés lehetőségei

A talajokból történő víznyerés lehetőségeinek bemutatásához ábrázolásra kerülnek:

• a talajvíz/karsztvíz nívó átlagos mélysége a felszíntől;
• a talajvíz/karsztvíz mozgási iránya (migráció) és átlagos sebessége;
• vízkivételi lehetőségek.

• a vízadó réteg típusát (talaj-, réteg-, karsztvíz, T;R;K);
• az első fogyasztásra alkalmas vízadó réteg mélységét;
• a maximálisan kitermelhető vízmennyiséget (liter/perc).

2.5. A talajok mentesíthetősége

Szennyezés (vegyi vagy sugárszennyezés) esetén a talajokat mentesíteni kell. A mentesítés szempontjából a következő kategóriákba kell a talajfajtákat besorolni:

1. könnyen,
2. közepesen,
3. nehezen mentesítő.

3. A KTT tematikus tartalmának megjelenítése

A térképet a rendelkezésre álló idő illetve a felhasználói igények figyelembevételével teljes tervezéssel vagy rányomásos (felülnyomásos) módszerrel kell kialakítani.

3.1.1. Teljes tervezés

A felhasználói igényeknek megfelelően 1:100 000 és/vagy 1:200 000 méretarányt kell alkalmazni. A térképek kiadásához nem kell feltétlenül a szelvényezett topográfiai térképek szelvénybeosztását követni, ha szükség van rá, az ábrázolást le lehet szűkíteni kiemelt területekre.

3.1.2. Rányomásos megjelenítés

A KTT topográfiai alapját a felhasználói igényeknek megfelelően az 1:100 000 és/vagy az 1:200 000 ma.-ú katonai topográfiai térképek képezik. Ezeken kell a tematikus tartalmat rányomással (felülnyomással) kialakítani.

4. A tematikus tartalom ábrázolása

A tematikus tartalom kiemelten kerül ábrázolásra. A tervezésnél ügyelni kell arra, hogy a térkép topográfiai alapját képező és a tematikus tartalom megjelenítését kizáró (pl. tavak, folyók, utak stb.) térképi elemek határán az ábrázolást meg kell szakítani.

4.1. A talajok járhatóságának ábrázolása

A talajok járhatóságát felületi jelekkel - narancs színű karikákkal - kell ábrázolni.
A karikák vastagsága és sűrűsége az 5. kategória felé haladva erosödik.
Az egyes kategóriákat nem zárja le határolóvonal.

4.2. Talajok megmunkálhatóságának ábrázolása

A talajok megmunkálhatóságát 45 szögben döntött olívazöld színű vonalraszterrel kell ábrázolni. A vonalraszter a 4. kategória felé haladva sűrűsödik.
Az ábrázolásnál ügyelni kell arra, hogy a vonalraszterezés a térkép olvashatóságát ne rontsa.
Az egyes kategóriákat 0,2 mm vastag, szintén olívazöld színű folyamatos vonal határolja.

4.3. A talajok porosodásának ábrázolása

A száraz időjárási körülmények között porképzésre hajlamos területeket sötétpiros teleszínű ábrázolással kell kiemelni a térkép hátoldalán, mely áttetszik a térképpapíron, de nem teszi láthatatlanná az egyéb térképi tartalmat.

4.4. A talajokból történő víznyerés lehetőségeinek ábrázolása

A talajvíz/karsztvíz nívónak a felszíntől számított átlagos mélységét izovonalas ábrázolással kell a térképen feltüntetni, az egyes izovonalak értékét méteres élességgel kell megírni.
A talajvíz/karsztvíz migrációjának irányát azonos nagyságú nyilak használatával kell kifejezni, sebességét pedig a nyíl mellett elhelyezett számmal (cm/nap mértékegységben kifejezve). A migrációt ábrázoló nyilakat olyan gyakorisággal kell a térképen elhelyezni, hogy azok dinamikusan és szemléletesen utaljanak a térbeli valóságra.
A vízkivételi helyeket a rendelkezésre álló alapadatok figyelembevételével a térképen egyenletes elosztásban kell kiválasztani, és kék színű folyamatos vonallal határolt 3 mm átmérőjű karikával jelölni. A megírandó számokat is kék színben kell feltüntetni.

4.5. A talajok mentesíthetőségének ábrázolása

A talajok mentesítésének lehetőségét halvány lila pontraszterrel kell ábrázolni. A pontraszter a 3. kategória felé haladva erosödik.
Az ábrázolásnál ügyelni kell arra, hogy a raszterezés a térkép olvashatóságát ne rontsa. Az egyes kategóriákat nem kell folyamatos vonallal lehatárolni.

5.Sokszorosítás

A KTT sokszorosítását a megjelenítés függvényében (teljes tervezés vagy rányomás) az érvényben lévő technológiai előírások szerint kell végrehajtani.

6. Térképészeti felderítés a talajok vonatkozásában

Hadműveletek esetén külföldi területekről nem biztos, hogy rendelkezésre állnak a KTT tervezéséhez szükséges tematikus alapadatok.
A talajtípusok helyszíni meghatározásához nyújt segítséget a.2. sz. táblázat. Külföldről beszerzett vagy együttmuködő partnertől kapott talajtérképek értelmezéséhez és felhasználásához nyújthat segítséget a 3. sz. és a 4. sz. táblázat. (Meg kell jegyezni, hogy a táblázatok nem a genetikai, hanem a talajmechanikai osztályozás szerint készültek, azonban szakember számára értékes információkat adhatnak egyes térképekről).

1. sz. táblázat

Főtípus	Típus	Altípus	Járhatóság	Megmunkálhatóság	Mentesíthetőség
Váztalajok	köves, sziklás váztalaj		1 vagy 5 a domborzat függvényében	4	1
	kavicsos váztalaj		1	3	1
	földes kopár	karbonátos nem karbonátos	1 1	4 4	2 1
	futóhomok	karbonátos nem karbonátos lepelhomok	4 4 4	1 1 1	3 1 1
	humuszos homok	karbonátos nem karbonátos kétrétegű	3 3 3	1 1 1	3 1 2
Kőzethatású talajok	humuszkarbonát talaj		1	2	2
	rendzina	fekete barna vörös agyagos rendzina	1 1 1	3 3 3	2 2 2
	fekete nyirok		2	2	1
	ranker		2	3	1
Közép- és dél-kelet-európai barna erdőtalajok	karbonátmarad-ványos barna erdőtalaj		2	2	2
	csenozjom barna erdőtalaj	csernozjom jellegű barna erdőtalaj típusos csernozjom barna erdőtalaj erdőmaradványos csernozjom	3 3 3	2 2 2	1 1 1
	barnaföld	típusos visszameszeződött mélyben kovárványos	2 2 2	2 2 2	1 1 1
	agyagbemosódásos barna erdőtalaj	gyengén podzolos típusos mélyben kovárványos	2 2 2	2 2 2	1 1 1
	podzolos barna erdőtalaj	erősen podzolos közepesen podzolos mélyben kovárványos	2 2 2	2 2 2	1 1 1
	pangóvizes barna erdőtalaj	podzolos agyagbemosódásos	4 4	3 3	2 2
	kovárványos barnaerdőtalaj	podzolos agyagbemosódásos típusos humuszos	2 3 2 2	2 2 2 2	1 1 1 1
	savanyú barna erdőtalaj	nyers humuszos savanyú humuszos	2 2	2 2	1 1
Csernozjom talajok	öntés csernozjom	karbonátos nem karbonátos	2 2	1 1	2 1
	kilúgozott csernozjom		2	1	1
	mészlepedékes csernozjom	típusos alföldi mélyben sós	2 2 2	1 1 1	2 2 2
	réti csernozjom	karbonátos nem karbonátos mélyben sós szolonyeces	2 2 2 2	1 1 1 1	2 1 1 1
Szikes talajok	szoloncsák	a sók minősége szerint	2	2	1-2
	szoloncsák-szolo-nyec	a sók minősége és mennyisége szerint	2	2	1-2
	réti szolonyec	kérges közepes	2 2	2 2	1-2 1-2
	sztyeppesedő réti szolonyec	közepes mély	3 3	2 2	1-2 1-2
	másodlagosan szikesedett talaj	elszikesedett csernozjom elszikesedett réti talaj elszikesedett öntéstalaj	2 2 2	2 2 2	1-2 1-2 1-2
Réti talajok	szoloncsákos réti talaj	szulfátos szódás	3 3	3 3	3 3
	szolonyeces réti talaj	szolonyeces erősen szolonyeces	3 3	3 3	3 3
	réti talaj	karbonátos nem karbonátos mélyben sós mélyben szolonyeces	3 3 3 3	3 3 3 3	3 3 3 3
	öntés réti talaj	karbonátos nem karbonátos	4 4	3 3	3 3
	lápos réti talaj	típusos szoloncsákos szolonyeces	4 4 4	3 3 3	3 3 3
	csernozjom -réti talaj	karbonátos nem karbonátos mélyben sós mélyben szolonyeces szolonyeces	3 3 3 3 3	3 3 3 3 3	3 3 3 3 3
Láptalajok	mohaláp		5	1	3
	rétláptalaj	tőzegláptalaj kotus tőzegláptalaj tőzeges láptalaj kotus láptalaj	5 5 5 5	1 1 1 1	3 3 3 3
	lecsapolt és telke-sített rétláptalaj	telkesített tőzegláptalaj telkesített tőzeges láptalaj telkesített kotus láptalaj	5 5 5	1 1	3 3 3
Mocsári erdők talajai			5	-	-
Folyóvizek,tavak üledékeinek, valamint lejtők hordalékainak talajai	nyers öntéstalaj	karbonátos nem karbonátos karbonátos kétrétegű nem karbonátos kétrétegű	4 4 4 4	1 1 1 1	3 3 3 3
	humuszos öntés-talaj	karbonátos nem karbonátos karbonátos kétrétegű nem karbonátos kétrétegű réti öntés	4 4 4 4 4	1 1 1 1 1	3 3 3 3 3
	lejtőhordalék -talaj	csernozjomok lejtőhordaléka erdőtalajok lejtőhordaléka rendzinák lejtőhordaléka vegyes üledékek	4 3 2 2	1 1 1 1	3 3 3 3

---

---

2. sz. táblázat

Főcsoport			Terepen tett megfigyelések				Talajmegnevezés	Egyéb adatok és megnevezések
			A természetes minta		3 mm-nél kisebb szemcsék
			Jól osztályozott	Minden durva szemcse a minta lagnagyobb szemcséjéig arányos mennyiségben van jelen	A szemcsék jó kötéséhez elegendő anyagot tartalmaz		Kavics, homok; agyag kötőanyaggal	Max, szemcsenagyság, szemcsék alakja, felszíne, szilárdsága, a kavics kb. mennyisége
			Rosszul osztályozott	Egy vagy több szemcsenagyság dominál	Tiszta anyag. A szemcsék jól láthatók. Kötőanyag nincs. Megnedvesítve nem képlékeny, kohézió nincs.		Jól osztályozott kavics és homokos kavics	Max, szemcsenagyság, szemcsék alakja, felszíne, szilárdsága, a kavics kb. mennyisége
							Rosszul osztályozott kavics és homokos kavics	Max, szemcsenagyság, szemcsék alakja, felszíne, szilárdsága, a kavics kb. mennyisége
				Szennyezett anyag, durva szemcsék fölös mennyiségű finom szemcsékkel. A minta jelentős részének szemcséi szabad szemmel nem láthatók.	A szemcsék jó része szabad szemmel nem látható, de az anyag kohéziója és képlékenysége nedvesen kicsiny		Kavics fölös iszappal; Kacics-homok-iszap keverék	Kavics kb. 1%-os mennyisége; max. szemcsenagyság, erősen vagy kissé iszapos
					A szemcsék jó része szabad szemmel nem látható, nedvesen kissé képlékeny, kötött		Kavics fölös agyaggal. Agyagos kavics, Rosszul osztályozott kavics-homok-agyag keverék	Kavics kb.-i %-os mennyisége; max. szemcsenagyság, kötőanyag mennyisége
			Jól osztályozott	Minden szemcse a minta legnagyobb szemcséjéig arányos mennyiségben van jelen	A szemcsék jó kötéséhez elegendő anyagot tartalmaz		Homok, agyag kötőanyaggal	A szemcsék alakja és szilárdsága a kavics kb.-i súly %-a, szín
			Rosszul osztályozott	Egy vagy több homokszemcse dominál	Tiszta anyag. A szemcsék túlnyomó része szabad szemmel jól látható. Kötöanyag nincs. Megnedvesítve nem képlékeny, kohézió nincs.		Jól osztályozott homok, kavicsos homok	Szemcsék alakja, szilárdsága, a kavics kb.-i súly %-a, tiszta vagy szennyezett, szín
							Rosszul osztályozott homok	Durva, közepes vagy finom homok, éles vagy legömbölyödött szemcsék, tiszta vagy szennyezett, szín
			.	Szennyezett anyag, durva szemcsék fölös mennyiségű finom szemcsékkel. A minta jelentős részének szemcséi szabad szemmel nem láthatók	A szemcsék jó része szabad szemmel nem látható, de az anyag kohéziója és képlékenysége nedvesen kicsiny		Homok fölös iszappal. Homok-iszap keverék	Homok: durva, közepes vagy finom. Iszap: sok vagy kevés. Agyag: nyomokban vagy észre sem vehető mennyiségben. Kavics kb.-i súly %-a, szín
					A szemcsék jó része szabad szemmel nem látható, nedvesítve kissé képlékeny, kötött		Homok fölös agyaggal. Homok-agyag keverék	.
	.		Azonosítási kísérletek				.	.
			Viselkedés nedves állapotban	Száraz szilárdsóg	Képlékenység	Rázó kísérlet
			Nem képlékeny, kohéziója nincs	Nincs a talajpor a fogak között ropog	Alig sodorható, morzsálódik	Gyors reakció	Homokliszt, iszapos homokliszt, nagyon finom homok, iszapos vagy gyengén agyagos finom homok	Meg kell jelölni, hogy tartalmaz-e agyag nyomokat, szerves anyagot vagy homokot
			Mérsékelten képlékeny és kohéziós	Jelentős, a por még ropoghat	Közepes, kissé szívós szál. Kézhez tapad	Nincs reakció	Sovány agyag: homokos agyag, iszapos agyag	.
			Gyengén képlékeny és kohéziós	Kicsiny	Lágy gyenge szál. Kézhez kissé tapad	Nincs vagy nagyon lassú	Szerves iszap	Szerves maradványok, szín és szag
			Gyengén képlékeny és kohéziós	Kicsiny	Légy, gyenge vagy közepes szál	Lassú, közepesen gyors	Iszap sok csillámmal, diatomaföld, finom homokos, iszapos talajok	Rendszerint nincs szaga, pasztellszínű. Esetleges agyagtartalom megjelölendő
			Erősen képlékeny és kohéziós	Nagy - igen nagy. Ujjnyomással nem porítható	Nagyon szívós szál, az anyag nagyon ragadós	Nincs reakció	Kövér agyag	Erősen földszagú, meg kell jelölni, tartalmaz-e homokot vagy szerves részeket
			Közepesen képlékeny és kohéziós	Közepes - nagy	Közepesen szívós szál. Néha lágy és szálas	Nincs reakció	Szerves agyag	Sötét színű, átható szagú

---

3.sz.táblázat Az Amerikai Egyesült Államok Egységesített Talajosztályozási Rendszere  

Felismerés				Csoportjel	Megnevezés
Durvaszemcsés talajok. Több mint 50 súly %>0,074	Kavicsok. Több mint 50 súly% >4,8 mm	Tiszta kavics legfeljebb 5%  < 0,74 mm	Egyenlőtlen szemeloszlás, "jól graduált"	GW	Jól graduált kavicsok és kavics-homok keverékek
			Egy szemnagyság túlnyomó, "rosszul graduált"	GP	Rosszul graduált kavicsok és kavics-homok keverékek
		Szennyezett kavics, több mint 12%  < 0,074 mm	A finom rész iszapos	GM	Iszapos kavicsok; rosszul graduált kavics-homok-iszap keverékek
			A finom rész agyagos	GC	Agyagos kavicsok; rosszul graduált kacics-homok-iszap keverékek
	Homokok. A durva rész több 50 %-a < 4,8 mm	Tiszta homokok, legfeljebb 5%  < 0,074 mm	Egyenlőtlen szemeloszlás, "jól graduált"	SW	Jól graduált homokok és homok-kavics keverékek
			Egy szemnagyság túlnyomó, "rosszul graduált"	SP	Rosszul graduált homokok és homok-kavics keverékek
		Szennyezet homokok, több mint 12 % < 0,074 mm	A finom rész iszapos	SM	Iszapos homokok; rosszul graduált homok-iszap keverékek
			A finom rész agyagos	SC	Agyagos homokok; rosszul graduált homok-agyag keverékek
Finom szemcsés talajok. Több mint 50 súly< 0,074 mm	Gyengén képlékeny iszapok és agyagok. Folyási határ < 50%		A finom rész iszap	ML	Iszapok és nagyon homokok, kőliszt, iszapos vagy agyagos, finom homokok, csekély képlékenységgel
			A finom rész agyag	CL	Agyagok csekély vagy közepes képlékenységgel, kavicsos vagy homokos agyagok, sovány agyagok
				OL	Szerves iszapok és szerves iszap-agyagok csekély képlékenységgel
	Képlékeny és erősen képlékeny iszapok és agyagok. Folyási határ > 50%		A finom rész iszap	MH	Iszapok közepes vagy nagy képlékenységgel
			A finom rész agyag	CH	Erősen képlékeny agyagok
				OH	Közepes vagy erősen képlékeny szerves agyagok
Erősen szerves talajok			Sötét szín, rothadó vagy szivacsos szerkezet, szálas	Pt	Tőzeg és egyéb erősen szerves talajok

---

4. sz. táblázat
A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG TALAJOSZTÁLYOZÁSI SZABVÁNYA

.	.	.	Ismertetôjel						Jel
Durva szemcséjű talajok 60% > 0,06 mm	Kavicsok (G); több mint 40% < 2mm	Tiszta kavicsok és kavicshomok keverékek; a 0,006 mm-nél kisebb szemcsék súly%-a max. 5%	Rosszul graduált kavicsszemcse-keverékek meredek szemeloszlási görbével; egy szemcsetartomány az uralkodó						GE
			Jól graduált kavics-homokszemcse-keverékek, több szemcsetartomány, áthúzódó, folyamatos szemeloszlási görbével;						GW
			Kavics-homokszemcse-keverékek, lépcsôs szemeloszlási görbével; egy vagy több szemcsetartomány hiányzik						GI
	Homokok (S); több mint 60% < 2mm	Tiszta homokok és homokkavics keverékek; a 0,006 mm-nél kisebb szemcsék súly%-a max. 5%	Rosszul graduált kavicsszemcse-keverékek meredek szemeloszlási görbével; egy szemcsetartomány az uralkodó						SE
			Jól graduált homok-kavicsszemcse-keverékek, folytonos szemeloszlási görbével, több szemcsetartomány egyenlôen van jelen.						SW
			Homok-kavicsszemcse-keverékek, lépcsős szemeloszlási görbével; egy vagy több szemcsetartomány hiányzik						SI
Durva és finom szemcsés talajok keverékei; több mint 60% > 0,06 mm	Kavics-iszap és kavics-agyag keverékek; 0,06 mm-nél kisebb szemcse több mint 5%	Kavicsok (G); több mint 40% > 2mm	Lassan vagy lépcsősen futó szemeloszlási görbe, kavics-agyag keverékek; a finom rész iszapos			Finom szemcsék (< 0,06mm) 5-15 %			GV
						Finom szemcsék (< 0,06mm) 15-40 %			_ GV
			Lassan vagy lépcsősen futó szemeloszlási görbe, kavics-agyag keverékek; a finom rész agyagos			Finom szemcsék (< 0,06mm) 5-15 %			GT
						Finom szemcsék (< 0,06mm) 15-40 %			_ GT
	Homok-iszap és homok-agyag keverékek; 0,06 mm-nvl kisebb szemcse több mint 5%	Homokok (S); több mint 60% < 2mm	Lassan vagy lépcsősen futó szemeloszlási görbe, homok-agyag keverékek; a finom rész iszapos			Finom szemcsék (< 0,06mm) 5-15 %			SU
						Finom szemcsék (< 0,06mm) 15-40 %			_ SU
			Lassan vagy lépcsősen futó szemeloszlási görbe, homok-agyag keverékek; a finom rész agyagos			Finom szemcsék (< 0,06mm) 5-15 %			ST
						Finom szemcsék (< 0,06mm) 15-40 %			_ ST
.	.	.	A kohézió felismerése a terepen						.
			Száraz szilárdság		Reakció a rázókisérletben		Kisodrott szál
Finom szemcsés talajok; több mint 40% > 0,06 mm	Iszapok Pi < 4% vagy az A-vonal alatt	Gyengén képlékeny wf < 35%	Semmi vagy nagyon kicsiny		Közepes, gyors		Morzsás		VL
		Közepesen erősen képlékeny wf > 35%	Mérsékelt		Közepes		Lágy		VM
	Agyagok Pi < 7% vagy az A-vonal alatt	Gyengén képlékeny wf < 35%	Mérsékelt, nagy		Nincs vagy nagyon lassú		Kemény		TL
		Közepesen képlékeny wf > 35%	Nagy		Nincs		Kemény, nagyon kemény		TM
		Erősen képlékeny wf > 50%	Kiváló		Nincs		Nagyon kemény		TA
.	.	.	Felismerés						.
Szerves eredetű, organizmusok hatása alatt képződött nagy szerves szennyeződést tartalmazó talajok, nem éghetők	Durva és vegyes szemcséjű talajok; kevesebb mint 40% < 0,06 mm	Növényi humuszos részek 20% (izzítás alapján)	Kavicsok, homokok, homok-kavics keverékek finom szemcsékkel, vagy azok nélkül, sötét szín, rothadt szag						OH
		Az elegyrészek nem növényi eredetűek	Kavicsok, homokok, homok-kavics keverékek finom szemcsékkel, vagy azok nélkül, többnyire világos szín, kis térfogatsúly						OK
	Gyengén vagy erősen kötött finom szemcsés talajok; több mint 40% < 0,06 mm	Szerves szennyezésű illetve eredetű iszapok	Mérsékelt száraz szilárdság, lassú vagy gyors reakció rázókisérletben, a kisodort szál morzsalékos vagy lágy						OV
		Szerves szennyezésű illetve eredetű agyagok	Nagy száraz szilárdság, a rázókisérletben reakció nincs, a kisodort szál kemény						OT
Szerves többnyire éghető talajok	Növényi maradványokból képződödött humusz vagy tőzeg		Rostos, fás tőzegek, világosbarna szín közepesen szétrothadt						HN
			Szétrothadt tőzegek, feketésbarna, fekete szín						HZ
	Víz alatt felhalmozódott szerves anyagok (szapropél)		Sötét, kékesfeketén színezett, zöldes, néha sárgásbarna iszap, rugalmas konzisztencia, úgy viselkedik, mint a nedves túró						F
Feltöltések	Földfeltötés								.
	Egyéb anyag (salak, törmelék, hulladék, stb.								A

---

---

---