3.2.4. Ábrázolási mód, jelkulcs


A katonai tematikus térkép -mint minden más grafikus ábrázolási forma -pontszerű, vonalas és felületi rajzi elemek összessége. Az ábrázolás módszerének kiválasztása ennek megfelelően aszerint kell történjen, hogy a megjelenítendő tematika térben egy adott ponthoz, vagy egy vonalas illetve felületi kiterjedést mutató jelenséghez kötődik-e. Az ábrázolás katonai szempontból alapvetően a következő módon történhet:

A térképi ábrázolás módszerei (az egyes objektumok helyzetét, minőségét és mennyiségét bemutató kartográfiai ábrázolásformák összessége) a tematikus kartográfiából jól ismert módon a következők lehetnek [(22) 33. old.]:

A fenti ábrázolási módszereknek legtöbbször kombinált alkalmazására nyílik lehetőség a katonai tematikus térképeken. Ezt úgy kell kialakítani, hogy az ábrázolás a lehetőségekhez képest az információátadás szempontjából a lehető legjobban megfeleljen a térképek rendeltetésének és a katonai felhasználók információs igényeinek.

A térképeket úgy kell kialakítani, hogy azok a lehető legkisebb külön időráfordítással könnyen olvashatók és értelmezhetők legyenek. Az egy térképen egy időben ábrázolt témák számát illetően nem lehet egzakt törvényszerűségeket megalkotni, ez mindenkori függvénye a témák információsűrűségének és az ábrázolás grafikus lehetőségeinek. A témaszámot azonban úgy kell meghatározni, hogy az adott tematikák a térkép rendeltetését szolgálják, ugyanakkor ne akadályozzák a térképolvasást az információ interpretálásának (értelmezésének) folyamatában. Az egy témán belüli csoportképzésre sincs általánosan használható "aranyszabály" A tapasztalat arra utal, hogy 6 kategóriánál többet nem célszerű képezni a témán belül, hacsak a téma jellege (pl. talajtípusok) azt feltétlenül nem indokolja.

Az egyes katonai tematikus térképek jelkulcsát, a jelkulcsi elemek jellegét és megjelenését a katonai topográfiai térképek jelkulcsával és a többi katonai tematikus térkép jelkulcsával összhangban kell kialakítani. Ezt indokolja a térképmű -már korábban említett -összhangja (pl. azonos szelvényezés, méretarányok, stb.) másrészt az a tény is, hogy szükség lehet az egyes tematikai tartományokra vonatkozó információknak több különféle katonai tematikus térképen történő ábrázolására (pl. talajok járhatósága megjeleníthető a terepjárhatósági térképeken és katonai talajtani térképeken egyaránt, mivel a térképek jellege igényli a bizonyos mértékű komplexitást, ugyanakkor nem tudják egymást kiváltani az eltérő felhasználói kör egyéb információs igényei miatt). Ebben az esetben az azonos jelkulcs és azonos kartográfiai ábrázolás a felhasználó szempontjából előnyös.

A jelkulcs kialakításánál figyelemmel kell lenni a jelkulcsi elemek könnyű olvashatóságára, beazonosíthatóságára, és nem utolsósorban az automatizált térképfeldolgozás követelményeire.

Az egy időben (egy adott szelvényen) átadható információmennyiség hatékonysága szempontjából szükséges a térkép adta fizikai lehetőségek mind szélesebb körű kihasználására. Ez vonatkozik a kereten kívüli információk optimalizálására (lásd. 2.2.3.) valamint a térkép hátoldalának hasznosítására. Szükséges a vonatkozó jelkulcs minden egyes szelvényen történő feltüntetése. A térkép hátoldala hasznosítható részben kiegészítő információk megírására, ábrázolására (pl. háromszögelési pontok helyszínrajzainak elhelyezése a GAT-okon), illetve erős színezéssel egy adott téma is feltüntethető rajta, mely a térképet fény felé fordítva az előoldalra áttűnik és teljes értékű információkat szolgáltathat (pl. katonai talajtani térképeken a megmunkálhatóságra vonatkozó információk vörös színnel történő nyomtatása a hátoldalra).