3.2.1. Méretarány

A katonai tematikus térképek méretarányainak meghatározásakor döntő tényező az adott térképtípus rendeltetése. A méretarány kiválasztásakor fontos szempontként kell kezelni a megcélzott katonai felhasználónak a katonai szervezeten belüli szintjét, vagyis a méretarányt az adott szint dimenzióihoz, alá- és fölérendeltségi helyzetéhez kell megfeleltetni. Másik nagyon fontos szempont a bemutatott információk részletességére és ábrázolási módjára vonatkozó követelmény, mellyel a választott méretaránynak összhangban kell állnia (pl. folyószakasz térképet nem célszerű 1:25 000 méretarányúnál kisebb méretarányú térképen elkészíteni).

A különböző térképek méretarányainak meghatározásakor a kis, közép - és nagy méretarányok megnevezése ma már szinte nemzetközileg tradíciónak számít. Azonban, hogy ezek a megnevezések milyen méretarányokat takarnak, valójában konvenció kérdése. A mai magyar viszonyok között a korábbi kategóriák használata nem célszerű, sőt félrevezető. A potenciális hadszíntér beszűkülésével, a dimenziók változásával a méretarányok kategorizálása is változott:

A méretarányok számszerű megadása részben tradíció, részben az alkalmazott térképezési rendszer követelménye.

Amennyiben egy térképfajta egyszerre több méretarányban is készül, (pl. GAT) úgy a készítés során messzemenően figyelembe kell venni, és biztosítani -hasonlóan a katonai topográfiai térképekhez -a csapatvezetéshez feltétlen szükséges térképi összhangot a követő méretarányok között. Ez azt jelenti, hogy ami a kisebb méretarányú térképen fel van tüntetve, annak azonosíthatónak kell lennie a nagyobb méretarányú térképen is. A méretarányok megválasztásánál figyelembe kell venni az adott fegyvernem, szakcsapat sajátságaiból adódó dimenzionális szempontokat is (pl. csapatrepülők leginkább a kisméretarányú térképeket tudják használni).