A szükséges térképészeti anyagok időben való elkészítése és eljuttatása a csapatokhoz kihat a fegyveres harc megvívásának eredményére is. Erre példa az Öböl-háború. A Sivatagi Pajzs hadművelet idején készítették és juttatták el a csapatokhoz a szövetségesek a Sivatagi Vihar hadművelet megvívásához a szükséges térképészeti anyagok döntő hányadát [(39) 29. old.], biztosítva ezzel a tervezéshez és végrehajtáshoz szükséges magas szintű térképészeti támogatást.
Az időtényező vizsgálata során nem szabad figyelmen kívül hagyni a különböző térképek információtartalmának frissességét. Általánosan igaz, hogy minden térkép az információtartalom vonatkozásában valamilyen fokon elavultnak tekinthető, ugyanis a térképek az információt tekintve csak a felmérés, illetve a felújítás időpontjában egyeznek meg a terepi valósággal. Több tényező befolyásolhatja a térképek elavulását, azonban egyértelműen igaz, hogy minél hosszabb idő telik el a térkép kinyomtatása óta, annál nagyobb lesz a különbség a térképi tartalom és a terep között. Az elavulás "sebessége" függ az ábrázolt terület jellegétől: humán befolyásolás alá eső területeken (pl. települések, utak, stb.) mindig sokkal nagyobb, mint a természeti környezet esetén (pl. erdőségek), vagyis a térkép tartalmának elavulását nagymértékben befolyásolja az ember természetátalakító tevékenysége, az urbanizáció fejlődési üteme. Korábbi felújítási rendszerünk (1:200 000 ma. szelvényekre eső nagyobb méretarányú szelvények felújítása egy időben, az ország egyik végétől a másik vége felé haladva: ún. "tömbmódszer" alkalmazásával) a szükségesnél hosszabb felújítási ciklust tesz lehetővé. Ennek egyik oka az, hogy mindent felújítunk az adott blokk területén, függetlenül az elavultság fokától.
Természetesen a differenciált térkép felújításra (differenciált térképfelújításnak tekintem azt a folyamatot, mely során egy adott területre eső különböző méretarányú térképszelvények felújítása bizonyos kiválasztott területi és időbeli elosztás szerint történik, de egy maximált ciklusidőn belül a teljes terület felújítását eredményezi) való igény nem új keletű [(29) 15. old.], annak matematikai modellezése azonban még nem kellően kidolgozott. A felújítás során feltétlenül biztosítani kell a csapatvezetéshez szükséges a követő méretarányok közötti térképi összhangot. A felújítási ciklus röviditésének másik lehetséges iránya a felújítandó terület katonai szempontból való fontosságának mérlegelése utáni súlyozás. Az országon belül kijelölhetők olyan területek, melyek a katonai térképhasználónak kiemelten fontosak (pl. határmenti területek, kiemelt objektumok stb.). A probléma megoldását az elavultság fokának folyamatos figyelésével és nyilvántartásával a "tömbmódszer" bizonyos mértékű megtartása mellett (térképi összhang) a katonailag fontos terepszakaszok, területek elsődlegessége szerint differenciált felújításban látom.
Kevésbé feldolgozott az a kapcsolat, amely a katonai célú felhasználási folyamat és az időtényező között fennáll. A hadügyben végbemenő gyors változások kapcsán megnövekedett a helyzetértékeléshez szükséges hadműveleti–harcászati információk mennyisége, ugyanakkor csökkent az információk feldolgozására rendelkezésre álló idő [(29) 15. old.]. Olyan térképészeti anyagokra van szükség, melyek segítségével a tereppel és a harchelyzettel kapcsolatos számvetések, értékelések rövid idő alatt elvégezhetők. Bár a grafikus megjelenítésű térképészeti anyagoknál is van még továbblépési, fejlesztési lehetőség, az igazi megoldást a térképészeti információs rendszerek széleskörű elterjedése és a vezetési rendszerekben való közvetlen felhasználásuk jelentheti.