Így a katonai tematikus térképeket csoportosíthatjuk a tereptárgyak ismérvei [(22) 10. old.], az ábrázolt témák mennyisége [(22) 10. old.], a térképkészítés módja [(22) 11. old.] és ideje, a térkép megjelenítése, a térkép felhasználási módja, a térképhasználó ismérvei (igényei) és a méretarány szerint.

(1) Osztályozás a tereptárgyak ismérvei alapján:

• kvalitatív (minőséget szemléltető) térképek az elemek helyzetét és minőségét tükrözik (pl. katonai talajtani térkép);
• kvantitatív (mennyiséget szemléltető) térképek az elemek nagyságát, mennyiségét, stb. szemléltetik (pl. terepjárhatósági térkép);
• statikus (állapotot tükröző) térképek az adott időpontra vonatkozó állapotot ábrázolnak (pl. geodéziai adatok térképe, várostérkép);
• dinamikus (változást tükröző) térképek az elemek térbeli vagy időbeli változását tükrözik (pl. terepváltozási térkép, szállítási térkép].

• analitikus térképek egyetlen téma elszigetelt vagy kiragadott ábrázolását tartalmazzák;
• komplex (komplex-analitikus) térképek több témát egyidejűleg tárgyalnak, de a témák nincsenek egymással kapcsolatban, tulajdonképpen több analitikus ábrázolás egyidejű megjelenítése;
• szintetikus térképek, amelyeken a több, egy időben ábrázolt téma szoros kapcsolatban, sőt kölcsönhatásban van egymással (pl. légi navigációs térkép).

• alap-tematikus térképek, amelyek esetében az ábrázolt témák közvetlen megfigyeléseken és méréseken alapulnak (pl. gravimetriai térkép);
• levezetett tematikus térképek, amelyek az alap-tematikus térképek generalizálásával vagy a kiindulási adatoknak a térképi ábrázolás előtt történő feldolgozásával esetleg azokból másodlagos adatok képzésével készült térképek (pl.terepjárhatósági térkép).

• békeidőben készülő térképek a hadszínterek térképészeti előkészítése során, békeidőben készülnek (pl: geodéziai adatok térképe, általános katonaföldrajzi térkép)
• háborúban készülő térképek a hadműveletek közvetlen előkészítésének és lefolytatásának térképészeti biztosítása során készülnek (pl.terepváltozási, felderítő, és rejtjeltérképek).

• "teljes tervezéssel" készülő térképek, amelyeken a tematikus tartalom az alaptérképpel "egy időben" jelenik meg (kerül tervezésre) (pl. várostérkép).
• "felülnyomással" készülő térképek, amelyek esetében a tematikus tartalommal az alaptérképet felülnyomják (az alaptérkép lehet az eredeti gépnyomat, de lehet annak gyengített színekkel megjelenített változata is) (pl. geodéziai adatok térképe)
• fotodokumentumon megjelenített térképek, amelyeken a tematikus tartalmat fotodokumentumon vagy kartografált fototérképen tüntetik fel (pl. felderítő térképek).

• tervezési-vezetési térképek a hadászati, hadműveleti, hadműveletiharcászati vagy harcászati tervezés és/vagy vezetés során kerülnek felhasználásra (pl. közlekedési térkép, akadálytérkép);
• munkatérképek elsősorban (de nem kizárólag) a végrehajtás során kerülnek alkalmazásra (pl. a biztosítási tevékenység időbeli és térbeli változását rögzítő térkép, geodéziai adatok térképe);
• demo térképek, amelyeket elsősorban eligazítások, tájékoztatók alkalmával használnak demonstrációs célra.

• összhaderőnemi és/vagy összfegyvernemi igények kielégítésére szolgáló térképek a vezetés hadműveleti szintjén (pl. hadszíntér és/vagy katonaföldrajzi áttekintő térképek);
• összfegyvernemi igények kielégítésére szolgáló térképek a vezetés hadműveletiharcászati szintjén (pl. hidrometeorológiai, terepjárhatósági térkép);
• az egyes fegyvernemek, szakcsapatok, szolgálati ágak igényeinek kielégítésére szolgáló térképek (pl. geodéziai adatok térképe, légi navigációs térkép).

• nagy méretarányú térképek, amelyek méretaránya nagyobb, mint 1:100 000 (pl. folyószakasz-térképek);
• közepes méretarányú térképek, amelyek méretaránya 1:100 000 és 1:250 000 közötti (pl. terepjárhatósági térkép);
• kisméretarányú térképek, amelyek méretaránya kisebb, mint 1:250 000 (pl. katonaföldrajzi áttekintő térképek).