9.3. S-Plus
Ebben a fejezetben a térképeknek már csak térképész szempontból történő elemzésére, illetve a megszerkesztés matematikai hátterére térek ki. Az előző fejezetben a tematikus részről elmondottak itt is igazak, fölösleges lenne még egyszer elmondani ugyanazt.
Az S-Plus sokkal kevésbé felhasználóbarát szoftver, mint a Surfer, így nem véletlen, hogy ennek a programnak a vizsgálatát hagytuk későbbre. A térképek és variogramok előállítása az S-Plusban annyit jelent, hogy egy előre megírt scriptnek a paramétereit kell változtatni, és a scriptet lefuttatni a program parancsablakában. A használhatóságot lényegesen befolyásolja az adatok minősége (itt ez alatt az adatsűrűséget értem). Sokkal könnyebb dolgunk volt a csapadékadatok feldolgozásánál, mint a beszivárgás- és a karsztvízszintadatokénál. Mivel az S-Plus matematikai alapjai igen komolyak, nehezebb volt megtalálni azokat a paramétereket, amelyeket a program elfogadott a beszivárgás- és a karsztvízszinttérképek elkészítéséhez. Sőt, akkor derült ki, hogy az adatállományban dupla adatok vannak (ez azt jelenti, hogy ugyanahhoz a koordinátájú helyhez több különböző csapadékérték volt), amikor a térképeket nem lehetett megszerkeszteni az S-Plusszal. A Surfer ugyan jelzi a variogram elkészítésekor, hogy vannak dupla adatok, és ki is lehet választani, hogy melyiket vegye figyelembe, de ha nem vesszük észre ezt a lehetőséget, akkor megcsinálja a variogramot, majd később a rácsot és a térképet is a rossz adatokkal. Az előre megírt scripttel lehet klasszikus és robusztus variogramot készíteni.
Anizotrópiát is figyelembe tudunk venni, ekkor 9 irányban számolja ki és készíti el a variogramot, és mellé az aniztrópiát jellemző torzulási ellipszist. Az empirikus variogram pontjaira illesztett görbetípusok lehetnek szférikus, exponenciális, lyukhatás- és Gauss-függvények.
Az illesztések pontosságát és azok összehasonlítását megtudhatjuk az elkészített statisztikából (az S-Plus program szöveges kimenete):
52
wlsefits7090		 (szférikus)
Residual sum of squares : 48.6814 	(az illesztés pontossága)
parameters:
range sill nugget
37666.76 3840.361 -178.8175
formula: ~ sph.wfun(gamma, distance, np, range, sill, nugget)
15 observations
> wlsefite7090 		(exponenciális)
Residual sum of squares : 69.31387 	(az illesztés pontossága)
parameters:
9. A térképek értékelése
range sill nugget
24923.57 5018.965 -255.8456
formula: ~ exp.wfun(gamma, distance, np, range, sill, nugget)
15 observations
> wlsefith7090 		(lyukhatás)
Residual sum of squares : 32.40694	 (az illesztés pontossága)
parameters:
range cw nugget
38450.97 2699.994 529.4685
formula: ~ holeeff.wfun(gamma, distance, np, range, cw, nugget)
15 observations
> wlsefitg7090 		(Gauss)
Residual sum of squares : 54.23384 	(az illesztés pontossága)
parameters:
range sill nugget
20361.67 3313.042 488.9626
formula: ~ gauss.wfun(gamma, distance, np, range, sill, nugget)
15 observations

Mindebből az is kiderül, hogy az elméleti variogramot a program illeszti és nem a felhasználó, ami kiküszöböli az abból eredő hibákat, hogy a használó nem rendelkezik a megfelelő matematikai ismeretekkel (például én magam sem), ami egy ilyen jellegű szoftver használatánál gyakran előfordul. Nem lehetett mindegyik adatsorhoz mindegyik fajta függvényt illeszteni, és sok esetben (beszivárgás- és karsztvízszintadatok) csak lyukhatásvariogrammal tudtunk térképet szerkeszteni. Ez arra utal, amit már kezdettől fogva sejtettünk, hogy az adatsor nem elég sűrű a vizsgált területre.
Nagy előnye a programnak, hogy a becslés nem az adatok által meghatározott legkisebb téglalapra történik, hanem egy, a készítő által lehatárolt területre. Ezt a lehatárolást szintén egy, a scriptből beolvasott file-lal oldhatjuk meg. A programcsomag előnyei között kell még megemlíteni, hogy tudunk vele hibatérképeket szerkeszteni, amelyek a térkép pontosságát jellemzik. (5. melléklet)
A szintvonalas térképek szerkesztése mellett lehet vele úgynevezett „image map”-et (a Surferben is így hívják), és perspektivikus ábrázolást (a Surferben Shaded Relief Map) is készíteni (5. melléklet). Az elkészített ábrák szerkesztése igen nehézkes, itt gondolok a szövegek elhelyezésére, vonalvastagságok, méretek megváltoztatására, és a végeredmény is sokkal kevésbé látványos, mint a másik programcsomagnál. Ahhoz, hogy egy már elkészült térképbe szöveget tudjunk elhelyezni, konvertálni kell objektummá, de ha ezt végrehajtjuk, akkor nagyon lassúvá válik a képernyőfrissítés.
Befejezésül néhány megjegyzés a nyomtatásról. A csapadék térképek közül kiválasztottam a legjobb variogramillesztéssel krigelt térképet, a beszivárgásnál és a karsztvízszintnél viszont több, különböző illesztéssel készült térképet is kinyomtattam az összehasonlíthatóság kedvéért.

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!