A feldolgozás számítástechnikai háttere

A nyolcvanas évek elejétől kezdődően a számítógépek ár/teljesítmény viszonyának minden képzeletet felülmúlóan kedvező alakulása, a személyi számítógépek térhódítása, a megfelelő szoftverek képességeinek javulása lehetővé tette, hogy az addig igen költséges kiadványszerkesztő rendszereket lassan felváltsák a személyi számítógépek (IBM PC klónok, illetve Apple-MacIntosh computerek) - a kiadványszerkesztés, mint az alkalmazott számítástechnika egyik legfontosabb területe, egyszemélyes alkotó tevékenységgé válhatott.
A magyarországi kezdetek a Xerox Ventura Publisher PC-s kiadványszerkesztő program magyar változatának 1987-es megjelenéséhez köthetők. Akkoriban több száz kisvállalkozás építette erre az egy szoftverre szolgáltatásait. Az új digitális eljárással készülő első magyar napilap a Mai Nap volt, amelyet igen rövid időn belül sorra követett az összes országos, sőt megyei napilap is a kilencvenes évek elején. Mára már a grafikailag legigényesebb színes magazinok, könyvek kiadványszerkesztési feladatai is megoldhatók ilyen kategóriájú gépekkel.
A másik kedvező tényező a sokszorosító-, fénymásoló gépek hasonlóan nagymértékű fejlődése és térhódítása, melyek - mivel működési elvük igen hasonló - közvetlenül hatnak a számítástechnikában használatos nyomtatók, illetve egyéb output eszközök fejlődésére.

Az atlasz új kiadásához használt módszer, a digitális fakszimile nem más mint célszerűen összegezett ismeretek rendszerezett felhasználása. Ebben az esetben már meglévő térképeket kellett reprodukálni a számítógépes eljárások segítségével, illetve a térképi tartalom hangsúlyozásával, a tematika minél jobb minőségben történő kiemelésével. Az atlasz több mint 180, egymástól esetenként jelentősen eltérő ábrázolási módokat használó tematikus térképet tartalmaz. Így nem volt lehetséges cél az, hogy az összes térképet egy konkrét módszer, illetve egy konkrét szoftver segítségével készítsük el.

A számítógéppel segített térképszerkesztés elve már a nyolcvanas évek végén kialakult. Megfelelő közvetítő szoftver segítségével a térkép valamilyen formában bekerül a számítógépbe (természetesen már ez a fázis is igen sok alternatívát kínál a tematikától függően):

A Közép-Európa Atlasz esetében a kiválasztott szoftver grafikai lehetőségei szerint az általunk gondosan kidolgozott jelkulcs alkalmazásával megrajzolom a teljes térképet, majd színrebontva létrehozom a kimeneti eszközre, a levilágítóra küldhető Postscript adatállományokat. A módszer igazi előnye a hagyományos eljárással szemben, hogy a folyamat során - még a nyomdakész filmek elkészítése (levilágítás) előtt - bármikor készíthető színes vagy fekete-fehér próbanyomat.
A levilágító egy olyan kimeneti eszköz, mely a nyomtató és a fényképezőgép keverékének tekinthető, képes a számítógéppel előállított kép alapján a nyomdakész film elkészítésére.

A digitális fakszimile módszer egy komplex eljárás-rendszer, melynek újszerűsége abban áll, hogy a térképi tematika milyensége, a térképkészítő által kitalált, megálmodott formában kompromisszumok nélkül előállítható. Ehhez megfelelően jól képzett szakemberekre van szükség: a számítógépes programok kezelése viszonylag könnyen elsajátítható, ezért sokkal fontosabb a szakember térképész képzettsége, hiszen így az adott szoftver grafikai képességeit saját, speciális térképész tudása szolgálatába tudja állítani - él, de nem visszaél a szoftverek általános képességeivel.
A módszer alapvető jellemzője, hogy minél több szoftvert ismerünk meg (elsősorban térképész szemmel vizsgálva azokat), annál könnyebben tudjuk megválasztani feladatainkhoz a megfelelő számítógépes programot. Elképzelhető, hogy egy jól kiválasztott grafikus szoftver sok speciális kartográfiai jellegű igényünket képes kielégíteni, de más területeken korlátozott képességei esetleg behatárolják lehetőségeinket. Több szoftver ismerete esetén tulajdonképpen képzeletünk előtt nincsenek korlátok, amilyen tematikus módszert, grafikai ábrázolást mint térképészek elképzeltünk, azt a feladathoz kiválasztott szoftverrel önmagunk képesek vagyunk megoldani: az általunk képzeletben megalkotott ábrázolást mi magunk visszük végig (akár vizualizálható gondolatkísérletek segítségével is) a térképszerkesztés teljes folyamatán.

Az atlasz digitális formában történő elkészítése napjainkban már többféle számítógépes környezetben is lehetséges lett volna. Ilyen szintű feladat megoldásához minimálisan mikroszámítógépek szükségesek (IBM kompatibilis PC-k vagy Apple-MacIntosh számítógépek), de optimális valamilyen munkaállomás használata lett volna.
A Tanszék hardver lehetőségei miatt egyértelműen a PC-s vonalat kellett előnyben részesítenünk. A térképek jellegétől függően azonban a rendelkezésünkre álló más hardvereket (elsősorban Apple-MacIntosh gépeket) is használtunk.
A feladat bemeneti eszköze szinte kizárólag szkenner volt, csak néhány esetben használtunk digitalizáló táblát. Általában nem magát az eredeti térképet szkenneltük be, hanem annak valamilyen egyszerűsített kivonatát (pl. csak az izovonalakat), így nem is volt fontos nagy felbontás használata.
Mivel a nagyszámú térkép miatt nem volt tervbe véve próbanyomatok készítése (csak a végleges nyomás előtt kis idővel készült, elsősorban a színek kiválasztása érdekében öt térképről próbanyomat), így alapvető fontosságú volt egy olyan színes printer beszerzése, melynek nyomtatási minősége megközelítette a próbanyomat minőségét. A tintasugaras nyomtatási technológia viszonylag olcsón teszi lehetővé az ilyen jellegű színes nyomtatást még A3-as méretben is.

A kiválasztandó szoftvernek az atlasz térképeinek elkészítéséhez minimálisan az alábbi képességekkel kellett rendelkeznie:

Fenti követelményeknek a PC-s környezetben csak néhány grafikus szoftver felel meg. Elterjedtsége, viszonylag alacsony ára miatt választottuk munkánk alapszoftverévé az igen nagy teljesítményekre képes CorelDraw szoftvert. De az ismertebb számítógépes programok közül használtuk még az AutoCAD, az Illustrator és a Photoshop programokat is.
Ugrás a következő fejezetre
Vissza a tartalomjegyzékre!