Magyarország Ivóvízbázis Atlasza

Vízbázisok Katasztere

készült a
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI MINISZTÉRIUM
megbízásából
a KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI INTÉZET (KGI) VÍZGAZDÁLKODÁSI INTÉZETE és
az EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM (ELTE) TÉRKÉPTUDOMÁNYI TANSZÉKE
közötti együttműködés keretében

1985-1989

---

Témafelelősök:

KGI ALTNŐDER ANDRÁS	ELTE DR. KLINGHAMMER ISTVÁN
Becker Lászlóné Izsó Kálmánné Pataki Nándor Szani Kelemen	Bakonyi Kálmán Becker László dr. Draskovits Zsuzsanna dr. Fehér Katalin Horváth Ildikó	Nemes Zoltán Szekerka József Tihanyi Zoltán Török Zsolt Zentai László

Magyarország ivóvízbázis atlaszának térképei alapján az ország 1 : 150 000 méretarányú nyílt használatú munkatérképe szolgált. Az atlaszban Magyarország területe 18 szelvényre bontott, a szelvények 550 x 695 mm méretűek. Az ország szelvényezését és a térképlapok elrendezését az atlasz első oldalán lévő áttekintő térkép mutatja be. Az egyes lapokon feltüntetésre került a szelvény elhelyezési vázlata, a szelvény azonosító száma, a méretarány és a kiadói adatok.
Az alkalmazott szelvényezéssel elérhető volt, hogy viszonylag kis számú térképlap fedje le egy-egy környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság illetve vízmű és csatornamű vállalat működési területét.
A munkatérkép feltünteti a 10 km-es x és y koordináták metszéspontjait, melyek egyben az országos vízföldtani modell elemeinek sarokpontjai. A 10x10 km-es koordináta-négyszögön belül 100 m-es pontossággal kerültek felszerkesztésre a vízügyi objektumok (adatok). (Az adatok környezetünkkel egyeztetett módon kerültek a térképre, a térképi elemek egymáshoz viszonyított helyzete topológiai szempontból helyes.)

A térképi alap négyszínnyomású.

• Szürke színnel nyomott a teljes településhálózat (tanyákig, majorokig bezárólag) a vonatkozó névrajzzal, a közlekedési hálózat (ez valamennyi számozott utat és a jelentősebb bekötő- és dűlőutakat tartalmazza), valamint az ország- és megyehatárok.
• A felszíni vízhálózat jelzése világoskék színű. Ábrázolása a sokévi átlagos vízhozam adatok szerinti csoportosításban történt.
• A közigazgatási határok jelölése lila színű. A térkép a közigazgatási egységek tekintetében az 1988 januári állapotot tükrözi (de a megszűnt korábbi járáshatárokat még nem tartalmazza.)
• A domborzat, erdő és árvízvédelmi gátak jelölése szürkészöld színnel történt.

A tematikus tartalom

Az atlasz szelvényein a vízgazdálkodást felölelő információk az alábbi tartalmi csoportosításban kerültek feldolgozásra:

• regionális jelentőségü távlati vízbázisok;
• közüzemi vízbeszerzési helyek;
• egyéb használatú vízbeszerző helyek;
• vízminőség-védelem;
• természetvédelem.

Regionális jelentőségű távlati vízbázisok

A regionális jelentőségű távlati vízbázisokhoz az ország legkedvezőbb vízbeszerzési adottságokkal rendelkező területei tartoznak. Kiterjedésüktől függően általában több, eltérő kihasználtságú és eltérő ismeretességű vízbázisokból állnak. A regionális jelentőségű megjelölés arra utal, hogy a területen lévő települések távlati ivóvízellátásához szükséges vízkészleteken túl a terület határán kívüli vízhiányos régiók ellátását is képes hasznosítható vízkészletéből elősegíteni. A távlati megjelölés azt jelenti, hogy az ország egyes régióinak távlati vízellátása szempontjából kulcsfontosságú vízbázisokról van szó, függetlenül attól, hogy a hasznosítható vízkészlet jelenleg milyen mértékben van igénybe véve.
A feltártság (ismertség) alapján számon tartott regionális jelentőségű távlati vízbázisok négy kategóriába soroltak:

• a prognosztikus kategóriába tartozó vízbázisra vonatkozóan kevés ismeret áll rendelkezésre, a vízbázis elemző értékelése még nem történt meg, vagy a 10 évnél régebbi értékelés nem került korszerűsítésre;
• a tanulmányozott kategóriába sorolt vízbázis teljesítőképességére illetve vízbeszerzési adottságára vonatkozó területi adatok 10 éven belül kerültek feldolgozásra és egységes szemléletű értékelésre;
  a vízbázis ismertsége általában a helyi üzemelő vízbázisok mérési és megfigyelési adataira támaszkodik. Ezek értékelése alapján készülnek a kutatási tervek a regionális vízbázis területén lokális vízbázisok telepítésére alkalmasnak ítélt helyek kijelölésére;
• a megkutatott kategóriába tartozó vízbázisra vonatkozó ismeret zömét a kutatási tervek végrehajtásából származó eredmények és a már meglévő kis helyi vízbázisok üzemelési adatai adják. A rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik az egész vízbázisra - egységes vízföldtani modell felállításával - a teljesítőképesség előrejelzését;
• az ismert kategóriába az üzemelő vízbázisok soroltak. A kiépítést tervszerű kutatás előzte meg és a vízbázis üzemelését kiépített észlelőhálózat ellenőrzi. Az észlelőhálózat a valós és a számított maximális teljesítőképesség határainak (vízszintsüllyedés) ellenőrzésére szolgál.

A regionális jelentőségű távlati vízbázisokon belüli lokális vízbázisoknak feltártsági fok szerinti jelkulcsi megkülönböztetése különösebb magyarázatot nem igényel.
Az ország 40 darab regionális vízbázisának nevét és sorszámát (a bennük foglalt lokális vízbázisokkal együtt) az atlaszhoz csatolt Magyarázó és a 190 oldal terjedelmű Adatgyűjtemény tartalmazza. Ezek közlik a feltártság (ismertség) szerinti kategóriába sorolást és a jellemző víztípusok szerint elkülönített készletértékeket.

Közüzemi vízbeszerzőhelyek

Magyarország városi, megyei és regionális vízmű vállalatai kezelésében lévő felszín alatti vizek felhasználására kiépített (üzemelő vagy építés alatti) közüzemi vízbeszerzőhelyek képezik az Atlasz tematikus tartalmának jelentős részét.
A térképszelvényeken elkülönülnek a telepszerűen kialakított illetve az egyedi telepítésű vízbeszerzőhelyek.
A telepszerű vízbeszerzőhelyek jele mellett kiegészítő információ a telepen lévő termelőkutak és csupán észlelő funkciókat ellátó kutak azonosító száma. (Ez teszi lehetővé az Adatgyűjteményben szereplő részletes kútadatok kikeresését.)
Külön jelölésre kerültek a bányászati üzemeltetésű vízemelés és ivóvíz-hasznosítás területei.
A Dunántúlon a bauxit- és szénbányászattal együttjáró karsztvíz kiemelés az elmúlt években a környezetvédők és az ipari lobby között komoly vitákat váltott ki.)

Egyéb használatú vízbeszerzőhelyek

A feldolgozott téma mintegy a közüzemi vízbeszerzőhelyek kiegészítéseként, az 500 m³/d-nél nagyobb, vízjogilag engedélyezett ipari és mezőgazdasági célú vízbeszerzőhelyek fontosabb adatait tartalmazza.
A térképlapokon ábrázolásra kerültek a felszín alatti vízzel öntözött területek is. (Az adatok ez esetben nem az üzemeltetők, hanem a vízkivételt engedélyező vízügyi igazgatóságok szolgáltatták.)

Vízminőség-védelem

E témakörben a kiemelt vízminőség-védelmi területek, a hidrogeológiai védőterületek és a sérülékeny környezetű felszín alatti vízbeszerzőhelyek kerültek ábrázolásra.
A kiemelt vízminőség-védelmi területek kategóriában a karbonátos, a karsztosodott illetve a törmelékes vízadókhoz kapcsolódó felszín alatti vízbázisokat különbözteti meg az Atlasz. A területek kijelölése és megnevezése a szennyvízbirságról, valamint a kiemelt vízvédelmi területekről szóló 1984-es vízügyi rendelkezés alapján történt.
A hidrogeológiai védőterületek közül csak azok kerültek ábrázolásra, melyek kijelölésére 1987-ig sor került. Magyarország közműves kapacitásának 65 %-a, mintegy 420 ivóbázis sérülékeny földtani környezetben lévő ivóvíznyerőhely. Ezek védelmére 1985-ben állami program keretében 1987-ben a vízügyi igazgatóságok kijelölték a kiemelt védelemben részesülő 50 területet és a 6 veszélyeztetett vízbázis területét. (Ezeket az Atlasz a vízbázis azonosító számának aláhúzásával jelöli.)

Természetvédelem

Az Atlasz tematikus tartalmához ez a témakör lazán kapcsolódok, ezért indokolni szükséges. Az emberi környezet megóvása érdekében különleges oltalmat igénylő természeti tájak, tájképi vagy kultúrtörténeti szempontból védelemre szoruló területek szennyező hatásoktól való megkímélése egyben az ivóvízbázis védelmét is szolgálja. Ennek fontos eszköze az ilyen területek védetté nyilvánítása és ott a természetes állapotok fenntartása. Magyarországon az ország területének 6 %-a, mintegy 550 ezer hektár természetvédelmi terület. Az Atlasz lapjain 4 nemzeti park, 38 tájvédelmi körzet és 114 természetvédelmi terület került ábrázolásra.
Az Atlaszhoz kapcsolódó 190 oldalas Adatgyűjtemény a szerkesztés során felhasznált mintegy 200 ezer adatot tartalmazza. Az 1-43. oldalon szereplő táblázatok a közüzemi, ipari, mezőgazdasági vízbeszerzőhelyek és az öntözött területek összesített adatait tartalmazzák.
A 44-166. oldalon lévő táblázatokban a vízbeszerzőhelyekhez tartozó termelő és észlelő kutak fontosabb adatai (a kút térképi sorszáma, kúttípus, a kút helyi elnevezése, a kút kataszteri száma, talpmélysége és a szűrőzött szakasz hossza) kerültek összegyűjtésre.
A gyűjtemény 167-190. oldala a vízügyi igazgatóságok és a megyék kódszám-, majd a közüzemi, ipari és mezőgazdasági vízbázisok illetve öntözött területek helység és névmutatója.

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!