Digitális világatlasz magyarul
(megjelent a Geodézia és Kartográfia szakfolyóirat 1995/5. számában)


írta: dr. Zentai László

Hasonló termékek és technikai alapok

Digitális atlaszok (elsősorban angol nyelven) már néhány éve kaphatók a piacon, az ismertebbek pl. a PC Globe, a Global Explorer, ill. a National Geographic Picture Atlas of the World. Ezek, illetve az ehhez hasonló termékek is a nagyközönséghez szólnak, de "filozófiájuk", technikai megvalósításuk színvonala igencsak eltérő. A már említett PC-Atlas szoftver egyike azon kevés ilyen jellegű szoftvereknek, ahol a térképi alap vektoros: azaz a szoftver az egyes térképi elemek koordinátáit tárolja, nem pedig egy képernyőképet, ahogy ezt a raszteres megoldású szoftverek teszik.
A vektoros megjelenítés lehetővé teszi a térképek különféle méretarányban, tetszőleges kivágatban történő szemlélését, viszont hátránya a lassúbb képfelépítés, hiszen minden egyes alkalmommal ki kell számítani, hogy a térkép melyik része látható a képernyőn. A vektoros megvalósítástól azért is idegenkednek a szoftverfejlesztők, mert egy részletes vektoros térkép igen nagy manuális munkával (digitalizálás) készülő termék és ennek, mint nagyon értékes adatbázisnak a további védelme csak speciális adatformátum használata esetén valósítható meg.
A raszteres megvalósítás esetén az egyes térképek egy adott felbontású (szabvány VGA esetében 640x480 képpontot tartalmazó) képernyőképnek tekinthetők, tehát részletességük is ennek megfelelő. Általában nem nagyíthatók ki, de ezzel egyébként sem lehetne újabb részleteket látni. Sokkal gyorsabb a képernyőn való megjelenítés, nem kell különösebben védeni a digitális adatbázist, hiszen a raszteres térkép másra nemigen használható fel. Nagy hátránya - a felhasználó szempontjából -, hogy az egyes térképi területek (országok) nagysági viszonyai általában rejtettek maradnak (hiszen minden egyes ország általában kitölt egy képernyőt, azaz hasonló nagyságban látható pl. Andorra és Brazília) és nem lehet folyamatosan "végigsétálni" a térképen. További hátrány, hogy a képernyő arányai nem változtathatók, így bizonyos országok (pl. Chile, Új-Zéland) nem mutatnak jól a fekvő téglalap alakú képernyőn.

Problémák és lehetőségek

A digitális atlasz szakmai felülvizsgálatát az ELTE Térképtudományi Tanszékén végeztük el. Ez jórészt a térképi névrajz teljes átvizsgálásából, magyarításából, illetve a vonalas hibák javításából állt, továbbá az azóta történt változások felvételéből (új országok: Eritrea, Palau).
Bármilyen formában is valósítunk meg egy digitális térképet, át kell vennünk a hagyományos kartográfia többszáz év alatt kialakult ábrázolási módszereit, azokhoz igazodnunk kell. A vektoros megvalósítás olyan alapproblémákat vet fel, amellyel már a munka első fázisában szembetalálkoztunk:

• 1. Egy vektoros felépítésű térkép tetszőleges méretűre nagyítható. El kell dönteni, hogy mi történjen nagyításkor a megírásokkal: arányosan nagyítódjon-e a szöveg (mint pl. a hagyományos térkép nagyítóval való szemlélésekor), vagy a szöveg látszódjon a képernyőn mindig majdnem ugyanolyan nagynak, függetlenül a képernyőn látható terület nagyságától. Utóbbi esetben kis nagyítási fokozatokban a szövegek egymásra íródnak (hacsak nem csökken a folyamatos kicsinyítés során a térképi megírások száma, de ennek számítógépes megvalósítása nem könnyű, hiszen folyamatosan figyelni kell, hogy a nevek ne kerüljenek egymásra).
  Ha a másik megoldást választjuk, akkor a megírásokat csak egyszer kell megfelelően elhelyezni a térképen, viszont kis nagyításban a szöveg esetleg olvashatatlanul kicsi, míg nagy nagyításban a megírás óriásinak látszik. Mi végül ezt a megoldást választottuk, hiszen a kivágatok nagy részében ez kedvező képet ad és a szoftveres megvalósítása nem túlzottan bonyolult.
  Hasonló probléma vetődik fel pontszerű térképjelek (településjel) ábrázolásánál is nagyításkor-kicsinyítéskor.
• 2. Mi történjen a hosszan elhúzódó földrajzi nevekkel (pl. Kárpátok, Andok) a nagyítás során , amikor esetleg csak egy kis része látszik egyszerre a képernyőn: íródjon ki újra kisebb betűkkel a képernyőre a megírás, vagy maradjon úgy, mint ahogy a hagyományos térkép egy kivágatának szemlélésekor, azaz az elhúzó dó megírásnak csak a kivágatba eső karakterei láthatók? Erre a kérdésre is hasonló választ adtunk mint az elsőre, azaz a digitális térkép itt is a papírtérképhez hasonlóan működik.
• 3. Ugyanazt a vetületet alkalmazzuk-e következetesen minden egyes nagyításban? A kartográfiában egészen másfajta vetületeket használnak az egész Föld, illetve kontinensek, továbbá országok ábrázolásánál. Ha itt is így járunk el hogyan lesz lehetséges a váltás az egyes nagyítási fokozatok között. Sajnos itt igazán elegáns megoldás nincs a felhasználó szempontjából. Esetünkben a digitális adatbázis kilenc, egymástól független térképből áll. A világtérképen kívül nyolc kontinenstérkép található az atlaszban. Valójában a kontinenstérképek nem pontosan a megszokott földrészeket ábrázolják, hiszen itt is figyelembe kellett venni a képernyő arányait:
  
  • Európa
  • Afrika és Délnyugat-Ázsia
  • Ázsia középső része
  • Ausztrália, Óceánia és a Maláj-szigetvilág
  • Észak-Amerika
  • Közép-Amerika
  • Dél-Amerika
  • Antarktisz
  Természetesen a kontinenstérképek között van átfedés, így viszonylag könnyen át lehet sétálni egyik földrészről a másikra.

1. Az atlasz használatához számítógép, illetve alapfokú számítógépes (PC-s) ismeretek szükségesek. Ez ugyan ma még nem általános, de hazánkban is néhány éven belül ez teljesen általánossá, használati eszközzé válik. A vektoros változat sajátossága, hogy minél komolyabb (erősebb processzorú) PC-t használunk, annál gyorsabb a program működése, a képernyőkép felépítése. A program működéséhez Windows 3.1 környezet szükséges, annak minden nyelvi változatával működik.
2. Egy hagyományos atlaszlap óriási mennyiségű információt tartalmaz. Egy digitális térkép soha nem lesz képes olyan jellegű átfogó áttekintésre, mint egy hagyományos térképlap, a képernyő korlátozott felbontóképességének következtében. Még ha a hagyományos 640x480 képpontos megjelenítés helyett az egyre inkább terjedő 1024x768 képpontos megjelenítést is használjuk (ehhez már mindenképpen nagyobb monitor szükséges), akkor sem leszünk képesek egy átlagos atlaszlapot egy képernyőnyi területen úgy ábrázolni, hogy annak összes megírása olvasható legyen. Azaz, ha csak a megírások számát tekintjük, akkor a térképek információtartalma kisebb.

A digitális változat pozitívumai

1. A digitális atlasz kétféle változatban készült el. A hajlékonylemezes változaton kívül egy CD lemezes verzió is készül, amelyen 952 darab színes fénykép (az adott ország jellegzetességeit bemutató kép, tájkép, városkép) egészíti ki az atlaszt. Mivel a felhasználók hardverlehetőségei különbözőek lehetnek, így a képek kétféle változatban is megtalálhatók a CD lemezen (256 színű és ún. true color, valódi fényképminőségű kivitelben).
2. Az egyes térképei elemek eltérő rétegeken találhatók, ezek tetszőlegesen ki-be kapcsolhatók (vízrajz, domborzatábrázolás, különféle megírások), azaz elérhető, hogy csak általunk meghatározott térképi elemeket lássunk egyszerre a képernyőn.
3. Minden országhoz tartozik egy komoly adatbázis (földrajzi, politikai és gazdasági adatok, zászlók), melyek segítségével tematikus térképek szerkeszthetők. Egyes adatok diagramok formájában jelennek meg (demográfiai adatok több időpontra vonatkozóan), melyek lehetnek többfélék is: oszlop-, torta-, sávdiagram.
4. A képernyőn mozgatott kurzor folyamatosan kiírja egy státuszsorban, hogy milyen földrajzi koordinátán áll, illetve éppen mely ország területéhez tartozik az aktuális pont. Ez esetben természetesen a program csak a szárazföldi területekkel foglalkozik, a tengerek esetében nem jelzi ki a hovatartozást, mert az esetek egy részében ez igencsak vitás kérdés (parti vizek, stb.)
5. Bármely két pont távolsága, illetve egy sokszögvonal hossza a program megfelelő funkciójával könnyen számítható. Mivel a városok földrajzi koordinátáit tárolja a program, így a számított hosszak gömbi távolságok.
6. Az egyes országokból különféle csoportok készíthetők (van néhány előre definiált, de a felhasználó is tetszőleges számút készíthet), a különféle csoportok elemei között logikai műveletek, komoly elemzések végezhetők.
7. Az atlasz névmutatója (az atlaszokban megszokott speciális sorbarendezés számítógépes megvalósítása nem volt egyszerű feladat) az adott térképi elem kiválasztása után kérésünkre a megfelelő térképi kivágatot mutatja. Mivel a karakterhelyes megjelenítés miatt olyan karakterek is megjelennek a képernyőn melyeket a billentyűzetről csak a megfelelő számkód beütésével lehet elérni, így a keresés során elég az "alapbetűt" beírni. Ha pl. Győrt keresi a felhasználó, akkor csak azt kell beírnia, hogy Gyor és a program ez alapján megtalálja a megfelelő várost.
8. A program nyitott, az egyes térképi elemekhez a felhasználó tetszőleges multimédia információt (szöveges adat, kép, hang, video) fűzhet, a meglévőket bizonyos határok között megváltoztathatja, ezek a továbbiakban a program részévé válnak. 9. Az egyes térképkivágatok kinyomtathatók színesben, de fekete-fehérben is.

Az atlasz hasonló digitális társaihoz képest az alábbiakban próbál többet-jobbat nyújtani:

• 1. Legfontosabb erénye a karakterhelyes földrajzi nevek alkalma zása. Egy hagyományos atlaszban alapkövetelmény, hogy egy föld rajzi név az adott ország által használt formában kerüljön fel a térképre (ez alól kivételt képeznek a nem-latin betűket használó országok). Bár a hagyományos atlaszok területén is található jónéhány (elsősorban amerikai kiadvány) ahol az elv megvalósítása hagy kívánnivalót maga után, de a digitális atlaszok esetén még a raszteres megoldások esetén sem fordítottak erre a nagyon fontos kérdésre sok figyelmet. Itt már az is pozitívumnak tekinthető, ha nem álltak meg az angol ábécé karaktereinél, hanem esetleg egyéb, számukra egzotikusnak tűnő karaktereket is használtak. De olyan digitális atlasz még eddig valószínűleg nem jelent meg, ahol pl. Győr jól lett volna megírva (a maximum az Győr, de az általános inkább a Gyor, esetleg Györ).
  Atlaszunk ezt a problémát teljes egészében megoldja. Nemcsak a néhány, esetleg csak egy országban használt latin karakterek (pl. ß, ç, ë, ì, ð, ø, â, þ, ÿ, ñ), hanem az egyébként csak átírásokban (arabról, egyéb távol-keleti nyelvekről) szereplő karakterek is megjelennek mind a képernyőn, mind nyomtatáskor. Egyébként ennek a problémának a digitális megvalósítása egyszerűbb, mint mondjuk a hagyományos térképek esetében. Hogy erre az eddigi kiadványokban mégsem gondoltak, annak elsődleges oka valószínűleg az Amerika-centrikusság - a speciális karaktereket használó országok általában a számukra kevésbé fontosak között találhatók -, illetve hogy nem vontak be a korábbi digitális atlaszok készítésébe térképszerkesztésben jártas szakembereket.
  
• 2. A földrajzi nevek elhelyezésekor igyekeztünk maximálisan igazodni a hagyományos térképekhez. Az átfedések elkerülését természetesen az eltérő kategóriába tartozó földrajzi nevek (országnév, vízrajzi név) esetén már nem lehetett maradéktalanul megtenni, de ezek mind eltérő rétegen vannak és tetszés szerint ki- és bekapcsolhatók. Más vektoros programokkal ellentétben a településnevek elhelyezésekor az egymást lefedést még kis nagyí tásokban is elkerültük. Bizonyos esetekben egyes földrajzi nevek ferdén is megírhatók (folyók, tájegységek).
• 3. A településnevek kategórizálása teljes egészében megfelel a Földrajzi Világatlasznak, ami azt jelenti, hogy az eltérő lélek számú települések eltérő térképjellel, megírásuk eltérő betűnagysággal, ill. betűtípussal jelenik meg a képernyőn. Egyébként 193 ország és további 52 külbirtok, gyarmat, társult állam stb. több mint 5400 települése található meg az atlaszban.
• 4. Az atlasz naprakész térképi információkat tartalmaz. Természetesen bizonyos szituációkban naprakésznek lenni már nem is egyszerű, gondoljunk csak pl. Jemen helyzetére (néhány évvel ezelőtt Dél-Jemen és Észak-Jemen egyesült, majd most háborús helyzet alakult ki és talán ismét szétválnak), vagy Jugoszláviára (Macedónia, Bosznia-Hercegovina önálló ország-e vagy sem), vagy akár a palesztín-izraeli közeledés látható jeleire (Gázai-övezet, Ciszjordánia). Az 1994. november 30-i állapotoknak megfelelően naprakészen tartalmazza az egyes államok politikai vezetőit.
• 5. Minden egyes földrajzi név magyar nyelven, illetve az ENSZ földrajzi nevek helyesírásával foglalkozó csoportja ajánlásainak megfelelő. Ha egy településnek hagyományos okokból több neve is szerepel a magyar térképeken, akkor ezek mindegyike szerepel, de elsőnek következetesen a kartográfiában elfogadott elvek szerint az adott ország nyelvén szerepel, pl. Wien (Bécs), Cape Town (Fokváros), Aswan (Asszuán).
  Különösen nagy jelentőséggel bír ez a magyar megírás az egyéb földrajzi nevek esetében (vízrajzi- és domborzati nevek). Bár a PC-Atlas német nyelvű verziója lehetővé tette a német és nemzetközi földrajzi megírások közötti váltást, mi úgy éreztük, hogy didaktikai megfontolások alapján feltétlenül szerencsésebb ha egyszerre mindkét név látható és egy világatlasz esetében elenyésző számú településnek van speciálisan magyar nyelvű megírása.

Ez a digitális világatlasz elsődlegesen a földrajzot tanulókat és tanítókat, illetve minden a földrajz iránt kicsit is fogékony felhasználót igyekszik ezzel a szoftvertermékkel megcélozni. Már ez az első közös termék is képes lenne multimédia (mozgókép, hang) hatások megjelenítésére, de mivel a vélhető felhasználói kör (iskolák) hardver lehetőségei korlátozottak, ezért a termékbe csak be vannak építve ezek az opciók és a felhasználó kedve és hardver lehetőségei szerint élhet ezekkel. Azaz a felhasználó a kiválasztott térképi elemhez (város, ország, vízrajzi elem) szöveges megjegyzést, álló- és mozgóképeet, hangot fűzhet, mely információk a továbbiakban a program részévé válnak. A CD-s változat, illetve további eltérő tematikájú termékek (Magyarország, világörökségek, stb.) már igazi multimédia termékek lehetnek, ha a CD-meghajtók széles körben elterjedtebbek lesznek hazánkban.

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!