SZAKLEÍRÁS
A szak általános jellemzői

Intézmény (és kar) Szak megnevezése: A szak felelőse (név, képesítés, beosztás)
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar TÉRKÉPÉSZ DR. KLINGHAMMER ISTVÁN okl. térképész és biológia-földrajz szakos középiskolai tanár EGYETEMI TANÁR
A szak tudományága: FÖLDTUDOMÁNY - FÖLDRAJZ - TÉRKÉPÉSZET         
Képzési szint: (a nem megfelelő rubrikákat kérjük törölni) ELSő ALAPKÉPZÉS    
Oklevél szintje (egyetemi / főiskolai): EGYETEMI
Oklevél megnevezése: OKLEVELES TÉRKÉPÉSZ
Tagozatok (képzési formák)         
  Nappali Esti Levelező Távoktatás Kihelyezett Idegen nyelvű
Tanulmányi idő (félévekben): 10 - - - - -
Az első oklevelek kiadásának éve: 1957 - - - - -




( C ) II.         A szak általános célkitűzései
Hazánk felsőoktatási intézményei közül egyedül egyetemünk Térképtudományi Tanszékén lehet térképészdiplomát szerezni. A térképészképzés célja olyan magas szakmai képzettségű és tudományos világnézetű szakemberek nevelése, akik

A térképész szakemberek képzése elsősorban:
stb.)
szakembereinek utánpótlására irányul.

Ugyancsak fontos szakterületek, mint az idegenforgalom, tömegkommunikáció, sport,
műemlékvédelem, stb. kiterjedt mértékben foglalkoztatnak térképészeket.








( C ) III.         A szak oktatói háttere
( C ) III. 1.         Szak képzésében résztvevő minősített oktatók

Vizsgált időszak: 1997/98-as tanév

oktató neve statusa belső/külső tudományos fokozata oktatott tárgy(ak) mely ta-gozaton oktat
Térképtudományi Tanszék        
dr. Györffy János docens (B) kandidátus Térképészeti számítások; Vetülettan nappali
dr. Klinghammer István egy. tanár (B) tud. doktora Bevezetés a térképészetbe; Tematikus kartográfia; Szakszeminárium nappali
dr. Márton Mátyás docens (B) kandidátus Atlaszkartográfia Közgazdaságtan - üzemszervezés nappali
dr. Török Zsolt docens (B) kandidátus Térképtörténet; Általános térképtan nappali
dr. Zentai László docens (B) kandidátus Számítógéppel segített térképszerkesztés; Általános térképtan; Térképrendszerek; Szakszeminárium nappali
Alkalmazott Analizis Tanszék        
dr. Fialowski Alice docens (B) kandidátus Matematika nappali
Általános és Szervetlen Kémiai Tanszék        
dr. Mörtl Mária adjunk-tus / (B) PhD Kémia nappali
Általános és Történeti Földtani Tanszék        
dr.Leél-őssy Szabolcs tsz. mérnök (B) kandidátus (1998. X. 30. után) Geológia nappali
Általános Gazdaságföldrajzi Tanszék        
dr. Perczel György docens (B) kandidátus Magyarország földrajza nappali
dr.Vidéki Imre adjunk-tus / (B) PhD Általános gazdasági földrajz nappali
Csillagászati Tanszék        
dr. Marik Miklós docens (B) kandidátus Csillagászat nappali
Geofizikai Tanszék        
dr. Kis Károly tud. főmunk. (B) kandidátus Geofizika nappali
Geometriai Tanszék        
dr. Csikós Balázs docens (B) kandidátus Matematika nappali
Meteorológiai Tanszék        
dr. Weidinger Tamás docens (B) kandidátus Meteorológia nappali
Növényrendszertan és Ökológia Tanszék        
dr. Kalapos Tibor docens (B) kandidátus Ökológia nappali
Szilárdtest Fizikai Tanszék        
dr. Cziráki Ágnes docens (B) PhD Fizika nappali
Természetföldrajzi Tanszék        
dr. Nemerkényi Antal docens (B) PhD Általános természetföldrajz nappali
dr. Zámbó László docens (B) kandidátus Magyarország földrajza  
TTK Idegen Nyelvi Központ        
dr. Gercsák Gábor docens (B) PhD angol nyelv nappali
Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék        
dr. Kampis György docens (B) tud. doktora Tud.tört., Tud.fil., spec. előadások nappali
dr. Rédei Miklós docens (B) kandidátus Tud.tört., Tud.fil., spec. előadások nappali
dr. Szegedi Péter docens (B) kandidátus Tud.tört., Tud.fil., spec. előadások nappali
dr. Szabó E. László c. do-cens/(K) kandidátus Tud.tört., Tud.fil., spec. előadások nappali




        A térképész szak képzésében 1995-98 között résztvevő többi oktató
  Térképtudományi Tanszék:
    Becker László mérnöktanár - térképrajz és technológia
    dr. Draskovits Zsuzsa
adjunktus        - térképszerkesztés - tervezés, tematikus karto-
    gráfia gyak.
    Kovács Béla rendszergazda ,
1997-től doktorandusz- számítógépes hálózatok, térképészeti
hipermédia, automatizálás a kartográfiában,
korszerű felmérési módszerek
    Nunez Jesus Reyes tanársegéd
      (szerződés 1994-97),
      1997-től doktorandusz- számítógéppel segített térképkészítés
    Szekerka József mérnöktanár - térképrajz és technológia
    Kovács Vera doktorandusz - bevezetés a térképészetbe gyak.
    Pődör Andrea doktorandusz - bevezetés a térképészetbe gyak.

        Az alapozó tárgyak társtanszéki előadói
    Moussong Gábor adjunktus - matematika
    Háry Józsefné adjunktus - kémia
    Tóth L. Viktor adjunktus - csillagászat
    Kiss Csaba doktorandusz - csillagászat
    Mari László adjunktus   - ált. természeti földrajz
    Darabos Gabriella tanársegéd - ált. természeti földrajz
    Fiar Sándor doktorandusz - ált. természeti földrajz
    Rigóczky Csaba doktorandusz - ált. gazdasági földrajz
    Egedy Tamás doktorandusz - Magyarország földrajza
    Nagy Balázs doktorandusz - Magyarország földrajza
    Miczek György adjunktus - regionális földrajz
    Szegedi Nándor docens - regionális földrajz

        Külső előadók
    Baráth Etele mérnök, ország-
      gyűlési képviselő - városépítés - tájrendezés
    Szalóky Gyula főtanácsos, or-
      szággyűlési képviselő - városépítés - tájrendezés
    Domokos György mérnök,
      ügyvezető igazgató - számítógéppel segített térképszerkesztés
    Elek István geofizikus   - számítógéppel segített térképszerkesztés
    Földi Ervin térképész, nyug.
      tanácsadó   - földrajzi névírás
    Hidvégi Miklós mérnök - elektronikus atlaszok spec. koll
    Horváth Zsolt térképész - elektronikus atlaszok spec. koll.
    dr. Karsay Ferenc nyug.
      főmérnök   - geodézia
    dr. Winkler Gusztáv adjunktus- geodézia
    Neményi Andrásné térképész - számítógéppel segített térképszerkesztés
    Ringhofer János mérnök,
      igazgató   - fotogrammetria és fotointerpretáció
    Tóth Attila     - fotogrammetria és fotointerpretáció
    Sára Ernő grafikus   - térképdesign
    dr. Tardy János térképész,
      helyettes államtitkár - környezet- és természetvédelem
    Faragó Imre térképész   - térképszerkesztés - tervezés
    dr.Lerner János térképész - fotogrammetria és fotointerpretáció





( C ) III. 2.         Vendég-oktatók

Vizsgált időszak: 1997/98-as tanév

Előadó neve tudományos fokozata munkahelye (ország és egyetem, kutatóhely, egyéb) időpont, téma
Brunner, Kurt DSc Bundeswehr Univ., München 1998. április: Magashegységi dom-borzatábrázolás
Freitag, Ulrich DSc Freie Univ. Berlin 1998. május: Kartográfiai szemiotika
Kretschmer, Ingrid DSc Univ. Wien 1997. szeptember: Atlaszkartográfia
Pápay Gyula DSc Univ. Rostock 1997. október: Térképészettörténet
Scharfe, Wolfgang DSc Freie Univ. Berlin 1997. szeptember: Médiatérképek

Egyetemi szintű térképész képzés hazánkban máshol nem folyik, ezért csak külföldi vendég oktatóink vannak, éspedig a kialakult szakmai kapcsolatoknak megfelelően elsősorban német nyelvterületről.



( C ) III. 3.         Felelős (szak)tanszékek és a szakdolgozatok témavezetői

A térképész képzésért a Térképtudományi Tanszék egyedül felelős.

  1995/96 1996/97 1997/98
felelős szakdolgozatot készítők témavezetők száma szakdolgozatot készítők témavezetők száma szakdolgozatot készítők témavezetők száma
tanszékek száma Tsz.-i külsős száma Tsz.-i külsős száma Tsz.-i külsős
Térképtudományi Tanszék 11 6 - 9 4 1 9 3 1






( C ) IV.         A szak hallgatói
( C ) IV. 1.         Jelentkezés és felvétel

Az 1997/98-as tanévben végzett hallgatók többsége 1993-ban nyert felvételt a térképész szakra. Az akkor érvényben lévő felvételi rendszer a kötelező felvételi vizsgán alapult. A felvételi vizsga célja egyrészt a jelentkezők rangsorolása, másrészt a minimálisan szükséges alapismeretek megléte felőli tájékozódás.
Felvételi tárgyak:        1. matematika
        1. fizika vagy földrajz (választható)
Mindkét tárgyból írásbeli és szóbeli vizsgát kellett tenni.

A szóbeli és írásbeli vizsgákra max. 15-15 pont (összesen tehát 60 pont) volt adható. A fel-vételi vizsgán ilyen módon megszerezhető pontokon kívül egy C tipusú közép- vagy felső-fokú állami nyelvvizsga 3 többletpontot, minden további 2 többletpontot, a kéttannyelvű gim-náziumban a felvételi tárgyból idegen nyelven tett érettségi vizsga 1 többletpontot jelentett. A felvételi pontszám a középiskolai eredményből számított pontokhoz (max. 60) adódott hozzá.

Földrajzból a felvételi vizsga alól mentességet kaptak a földrajzi OKTV 1-20. helyezettjei. Valamelyik tárgyból felvételi vizsga alól mentességet kérhettek

A mentesség megadását a tanszék javaslata alapján a kar szakmai testülete bírálta el. A mentességet élvezők csak felvételi beszélgetésen jelentek meg.

A fenti feltételek mellett 1993-ban 26 jelentkező (ebből 3 fő diplomás) közül 15 fő nyert felvételt, a felvételi ponthatár 98 pont volt.

Az ismertetett felvételi rendszer azóta is lényegében változatlanul van érvényben. Változás, hogy a matematika vagy fizika vagy földrajz OKTV 1-20. helyezettjei, valamint a földmérői szakközépiskolai szakmai tárgyból rendezett OSzTV 1-3. helyezettjei a teljes felvételi vizsga alól mentesülnek, továbbá nem kell szóbeli vizsgát tenni annak, aki az adott tantárgyból az írásbeli vizsgán 14 vagy 15 pontot ér el.

(C) IV. 1. Felvételre jelentkezők, beiratkozók és oklevelet szerzők száma 1993-1998

Felvételi jelentkezők az adott évben elsőbe beiratkozók száma az adott évben oklevelet szerzők száma
éve száma N N
1998 48 17 9
1997 57 16 9
1996 60 29 11
1995 46 16 8
1994 25 11 8
1993 26 15 5


( C ) IV. 2.         A szak hallgatóinak létszámváltozása

  1997 szept. 1996.szept. 1995.szept. 1994.szept. 1993.szept.
  N N N N N
adott évf-on a hallgatók száma 17 13 11 11 15



( C ) V.         Tanterv

A természettudományos felsőoktatás (alapképzési) nem tanári szakjainak általános képesítési követelményeit a 166/1997. (X.3.) kormányrendelet tartalmazza. Ez a térképész szak képesítési követelményeiben négy főbb tanulmányi területet határoz meg: a természettudományos alapismereteket, a nem-természettudományos ismereteket, a szakmai törzsanyagot, valamint a gyakorlati képességeket fejlesztő szakmai és terepgyakorlatokat.

A természettudományos alapismeretek zömmel az első két év anyagában jutnak döntő szerephez. A térképészet mint alkalmazott tudomány csak ezen diszciplínák törvény-szerűségeinek ismeretében, tehát ezek felhasználásával tudja célját jól betölteni. Ilyen alapozó tárgyak keretében a matematika, fizika, kémia, valamint a földtudományok (geológia, geofizika, természeti földrajz, meterológia) oktatása folyik.

Az alapozó tárgyakra épül a szakmai tárgyak rendszerébe foglalt szakmai törzsanyag. Ennek fontosabb tantárgycsoportjai: a térképészet elméletébe és gyakorlatába való bevezetés, a kartográfusszakember-képzés három pillérét és a záróvizsga tematikáját képező geodézia-fotogrammetria, vetülettan és kartográfia, a térképkészítés gyakorlati tantárgyai, valamint a térképészet alkalmazásai.

A kartográfia gyakorlati jellegű tudomány, így az elméleti képzéshez hasonló súllyal kell szerepelnie az ott elsajátított ismeretek alkalmazásának. Ennek érdekében a hallgatók az elméletet némileg meghaladó óraszámban kapnak gyakorlati képzést. Emellett nem nélkülözhető a gyakorlaton kívüli önálló munka sem. Ennek érdekében a hallgatók a 4-8. félévekben kb. 40 óra alatt elkészíthető feladatokat nyújtanak be. Ezek értékelése 2-3 tárgy keretében történik.



A képzés során a következő tárgyak oktatása kötelező egységesen:

A képzés négy éve alatt a hallgató megszerzi mindazokat az ismereteket és készségeket, amelyek szükségesek az ötödik tanévben a diplomamunka elkészítéséhez. A diplomamunkák tanszéki és felkért külső konzulens irányítása, segítsége és ellenőrzése mellett készülnek.

A térképészet műveléséhez a hazai szakirodalmon kívül elengedhetetlenül szükséges a külföldi szakirodalom rendszeres tanulmányozása. Ezért fontos, hogy a hallgatók legalább egy idegen nyelven képesek legyenek a szakirodalom olvasására és megértésére, amit a diplomához előírt C tipusú középfokú nyelvvizsga biztosít. A nyelvi ismeretek fejlesztésére a fakultatív nyelvórák szolgálnak.

Az értelmiségképzéshez az általánosan kötelező tantárgyak között a társadalomtudományi tárgyak, nevezetesen a filozófia- és tudománytörténet, valamint a tudományfilozófia oktatása is hozzájárul. Az oktatott tárgyak tematikai csoportosításban kerülnek előadásra, az egyes csoportokon belüli tanegységek az adott csoportnak megfelelő, egy-egy önálló, nagyobb területet lefedő tantárgy részeit képezik. A három átfogó tantárgy a következő:
  1. Tudomány- és eszmetörténet
Témák: filozófiatörténet, a tudományos gondolkodás története, az egyes szaktudományok története (fizika-, matematika-, földrajz-, stb. történet), a természetfilozófia története, logikatörténet.
  1. Tudományfilozófia
Témák: bevezetés a tudományfilozófiába, ismeretelmélet, megismeréstudomány (“cognitive science"), determinizmuselmélet, racionalizmus és empíria, logika, érveléstechnika.
  1. Speciális előadások.
Témák: a kvantummechanika alapkérdései, kvantumlogika, idegrendszeri modellezés, az evolúciós gondolat, a mikroelektronika és a társadalom, filozófia a filmekben, hermeneutika.
  1. tantárgyak óraszámát és helyét az ismeretek egymásra épülésében az itt következő tantervi háló mutatja.











(C) V. 1. Általánosan kötelező tárgyak

A tárgy kódja A tárgy neve 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
    szemeszter
Á-x01 Társadalomtudományi tárgyak (ajánlott hely) 2+0       2+0   2+0      
Á-x03 Testnevelés 0+2 0+2 0+2 0+2            

A nyelvi képzésben való részvétel szabadon választható, a 10. félév végéig középfokú nyelvvizsgát kell tenni.




(C) V. 2. Alapozó tárgyak

A tárgy kódja A tárgy neve 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
    szemeszter
TR-x01 Matematika 3+3 2+2 2+0              
TR-x03 Fizika     2+1 2+1            
TR-x04 Kémia 2+2 2+2                
TR-x05 Geológia 2+1 2+1                
TR-106 Ökológia 2+0                  
TR-x07 Geofizika     2+0 2+0            
TR-x08 Csillagászat   2+0 2+2              
TR-209 Meteorológia   2+0                
TR-x10 Általános természetföldrajz     2+2 2+0            
TR-x11 Általános gazdaságföldrajz       2+2 2+0          
TR-x12 Magyarország földrajza           2+2 2+2      
TR-x13 Regionális földrajz             2+0 2+0 2+0  













(C) V. 3. Szakmai tárgyak

A tárgy kódja A tárgy neve 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
    szemeszter
TR-x14 Térképrajz és technológia 0+4 0+4 0+4 1+3 1+3 1+3 0+2 1+3    
TR-x34 Térképészeti számítások     0+2 0+2            
TR-x15 Geodézia         3+3 2+2        
TR-x16 Fotogrammetria és fotointerpretáció             2+2 2+2 1+2  
TR-117 Bevezetés a térképészetbe 2+1                  
TR-x18 Általános térképtan     2+0 2+2            
TR-x19 Térképszerkesztés-tervezés         2+2 1+4 0+3      
TR-x20 Vetülettan       2+2 2+2 1+1        
TR-x21 Tematikus kartográfia           2+1 1+2      
TR-x22 Számítógéppel segített térképszerkesztés     0+4 0+4 2+2 0+2 0+2 2+2    
TR-333 Számítógépes hálózatok     0+2              
TR-x23 Térképtörténet   2+0             2+0  
TR-224 Földrajzi névírás   2+1                
TR-825 Környezet- és természetvédelem               2+0    
TR-926 Városépítés-tájrendezés                 2+0  
TR-827 Térképrendszerek               2+0    
TR-928 Közgazdaságtan- üzemszervezés                 2+0  
TR-x29 Atlaszkartográfia               1+2 1+2  
TR-x30 Szakszeminárium                 0+2 2+0
TR-x31 Speciális kollégium                 2+0 4+0
TR-x32 Szaklaboratórium                 0+4 0+10


Az ismeretek ellenőrzésének rendszerét és szabályait az ELTE Természettudományi Kara 1996-ban érvénybe lépett Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának 19.-23. §-a tartalmazza.














(C) V. 4. Tanulmányi követelmények

  1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
  szemeszter
Heti össz-óraszám 26 26 31 31 26 24 22 21 22 16
Aláírás   TR-208           TR-825 TR-926  
Gyakorlati jegy TR-101 TR-104 TR-105 TR-114 TR-117 TR-201 TR-204 TR-205 TR-214 TR-224 TR-303 TR-308 TR-310 TR-314 TR-322 TR-333 TR-334 TR-403 TR-411 TR-414 TR-418 TR-420 TR-422 TR-434 TR-514 TR-515 TR-519 TR-520 TR-522 TR-612 TR-614 TR-615 TR-619 TR-620 TR-621 TR-622 TR-712 TR-714 TR-716 TR-719 TR-721 TR-722 TR-814 TR-816 TR-822 TR-829 TR-916 TR-929 TR-930 TR-932 TR-032
Kollokvium TR-101 TR-104 TR-105 TR-106 TR-117 TR-204 TR-205 TR-209 TR-223 TR-224 TR-301 TR-303 TR-307 TR-308 TR-310 TR-318 TR-403 TR-410 TR-411 TR-418 TR-420 TR-511 TR-515 TR-519 TR-520 TR-522 TR-612 TR-615 TR-621 TR-713 TR-716 TR-813 TR-827 TR-916 TR-923 TR-928 TR-929 TR-931 TR-030 TR-031
Összevont vizsga       TR-307 TR-407 (geofizi-ka)   TR-x20 (vetület-tan) TR-612 TR-x14 (térkép-rajz és techno-lógia) TR-x13 (regioná-lis földrajz)  
Szigorlat   TR-101 TR-201 (mate-matika)         TR-318 TR-418 TR-519 TR-619 TR-621 TR-721 (karto-gráfia) TR-515 TR-615 TR-716 TR-816 (geodé-zia, foto- grammet-ria, foto- interpre-táció)    
Terepgya-korlat (hét)       2   2   2    








( C ) VI.         A szak óraarányai

tagozatok (képzési formák) Þ nappali nappali
teljes képzési idő (órák száma):   100%
  a teljes képzési időből a teljes képzési idő %-ában
kötelező órák száma: 239•14=3346 97.6%
kötelezően választható órák: 6•14=84 2.4%
szabadon választható órák: 6•14=84 2.4%
elméleti órák száma: 115•14=1610 46.9%
gyakorlati órák száma: 130•14=1820 53.1%





( C ) VII.         A szak előírt külső szakmai gyakorlatai

a gyakorlat megnevezése hanyad évben esedékes időtartama (hetekben) kiegészítő megjegyzések
Térképhelyesbítés II. 2  
Felméréstan III. 2  
Térképszerkesztés IV. 2  





( C ) VIII.         A szak hallgatóinak szigorlati eredményei

A vizsgált időszak: 1997/98-as tanévben végzettek képzési időszaka

Tagozat: nappali hanyadik félévben szigorlatra jelentkezők 1 2 3 4 5
a szigorlati tárgy neve esedékes száma szigorlati jegyet kapók száma
Matematika 2. 9 - - - 3 6
Kartográfia 7. 9 - - 1 1 7
Geodézia-fotogrammetria 8. 12 - - 1 2 9


( C ) IX.         Szakdolgozatok, záróvizsga

A diplomamunkára és a záróvizsgára vonatkozó általános rendelkezések a Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának 30. illetve 31.-34. §-ában találhatók.

A diplomamunka-témákat legalább egy évvel a védés előtt választják a hallgatók a tanszék és a társintézmények által kiírt témák közül, de a hallgató maga is javasolhat témát, amelyet a tanszék hagy jóvá. A tisztán elméleti témákkal szemben előnyt élveznek azok, amelyek konkrét térkép szerkesztését és nyomdakész állapotban való elkészítését igénylik, de az elméleti háttér ismertetését és a térképkészítés folyamatát tartalmazó esszét szerkesztett, nyomdakész kiadvány formájában ebben az esetben is mellékelni kell. A kiadványnak tartalmaznia kell az áttekintett és felhasznált hazai és külföldi irodalmat.

A témavezető általában az a tanszéki munkatárs lesz, aki az adott témában a legjártasabb, de a hallgatók kivánságát is figyelembe vesszük. Lehetőség van külső témavezető felkérésére is. A tanszéki témavezető mellett a térképezendő téma szakterületéről többnyire külső konzulens bevonására is sor kerül. A témavezető figyelemmel kiséri a diplomamunka készítését és szakmai tanácsokkal segíti a munkát. A hallgató a bírálatokat legalább két héttel a záróvizsga előtt megkapja, hogy a dolgozat nyilvános védésére fel tudjon készülni. A bírálat javaslatot tartalmaz az érdemjegyre; az osztályozás tanszéki értekezlet keretében történik.

A záróvizsga során a jelölt lehetőséget kap diplomamunkájának rövid ismertetésére, majd két kérdéscsoportra kell válaszolnia:

A záróvizsgára a 3- 5 fős vizsgabizottságon kívül a tanszék munkatársai és a szakma jeles személyei is meghívást kapnak. A diploma osztályzata a diplomamunka, a záróvizsga és a szigorlatok átlagolásával kapott jegy.


    3. C ) X. Záróvizsga eredmények

  1. Vizsgált időpont: 1998 őszén az 1998 december 1-i állapotot, 1999 tavaszán az 1999. március 15-i állapot

  szakdolgozat érdemjegyei oklevél minősítések
tagozat 5 4 3 2 1 kitünő jeles jó közepes elégséges
nappali 9 - - - - 4 1 4 - -


( C ) XI.         Átjárhatóság, részképzés

Egyetemi szintű térképész képzés hazánkban máshol nem folyik, ezért intézményesített átjárhatóságról nem beszélhetünk. Szakváltoztatás esetén a más intézményből történő illetve Karon belüli átvételről, valamint a más intézményen vagy a Karon folytatott párhuzamos képzésről a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 7.-9. És 16. §-a rendelkezik. A tanulmányi kötelezettségek alóli felmentést egyéni elbírálás szerint a Tanszék javaslata alapján az oktatási dékánhelyettes adja meg. Másoddiploma esetén ugyanezek a rendelkezések érvényesek.


( C ) XII.         Nyelvismereti követelmények, nyelvtanulási lehetőségek.

A jelenlegi előírások szerint az egyetemi diploma kiadásának feltétele, hogy a végzős hallgatónak legalább egy C-típusú középfokú nyelvvizsgája legyen. A felsőoktatási törvény az egyetem feladatává teszi az idegen nyelvi ismeretek fejlesztését és a szaknyelvi ismeretek kialakítását, de nem részletezi, az intézmény hány nyelvórát köteles diákjainak adni. A TTK kutató- és tanárszakos hallgatói számára a nyelvórákat az ELTE TTK Idegen Nyelvi Köz-pontja biztosítja, amely a hallgatók előzetes nyelvi ismereti alapján kétféle nyelvi képzést kínál.

        1. Általános nyelvi képzés. Az általános nyelvórák látogatása nem kötelező, a diákok közel mindegyike mégis részt vesz a nyelvi képzés valamely formájában. Döntő részük heti 2-6 órában angolul tanul, majd sorrendben a német, francia, spanyol és orosz nyelv következik. Kezdő szintű nyelvtanfolyam nincs. A különböző típusú, azaz a középfokú nyelvvizsga tematikájára épülő nyelvi órákon (társalgás, nyelvtan, cikkolvasás) kívül az Idegen Nyelvi Központ különböző szaknyelvi órákat is kínál. Az általános nyelvi gyakorlatokon különböző szakos diákok alkotják a csoportokat, míg a szaknyelvi órákon a csoportok összetétele egységes.
A szaknyelvvel bővített középfokú vizsga letételére az oktatott nyelveken az Idegen Nyelvi Központban is lehetőség van, amennyiben a hallgató egyetemi évei során legalább 336 órát (átlagosan hat féléven át heti négy órát) gyakorlati jeggyel igazolt. A kialakított rugalmas rendszernek köszönhetően azonban a vizsgához előírt órák teljesítésére a teljes tanulmányi idő alatt mód van, így a TTK-s hallgatók éveken át szabadon ütemezhetik nyelvóráikat.

        2. Emelt szintű tanfolyamok. Azon első éves hallgatók számára, akik a beiratkozáskor legalább C-típusú középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek, az Idegen Nyelvi Központ emelt szintű, azaz szakfordítói és szaktanári tanfolyamokat indít angol, német, francia és orosz illetve angol, német és francia nyelven. Erre a két képzésre csak nyelvi félvételi alapján juthatnak be a hallgatók. A túljelentkezés általában 6-10-szeres.
        a) A szakfordítók képzése (kutató- és tanárszakosok részére) négy éven át heti hat, összesen 672 órában folyik. Az első két évben ezen hallgatók magas szintű nyelvismeretet szereznek, majd a szigorlatot követő újabb két évben elsősorban a fordítás elméleti és gyakorlati (szaknyelvi) részét tanulják. A negyedik évet lezáró minősítő vizsga eredménye betétlapon kerül a diplomába, és ezzel a végzősök elhelyezkedési lehetőségei lényegesen javulnak. A jó és jeles diplomák egyúttal felső fokú nyelvismeretet is igazolnak.
        b) Az idegen nyelvi szaktanári képzés (csak tanárszakosoknak) öt évig tart. A nyelvi képzés felépítése hasonlít a szakfordítókéhoz (összesen 672 óra), de a tanfolyam része, hogy az utolsó, ötödik évben a hallgatók többsége - az Idegen Nyelvi Központ jelentős anyagi támogatásával - több hónapon át idegen nyelvi környezetben, külföldi iskolában tanítja szaktárgyát. Az ELTE TTK-n végző tanárjelöltek így képesek arra, hogy szaktárgyukat valamely idegen nyelven is tanítsák a Magyarországon fokozatosan növekvő számú két tanítási nyelvű középsikolákban. Ezt a diploma betétlapja igazolja.



( C ) XIII.         A szak képzését támogató tudományos tevékenység

A térképész képzés szakmai részét a Térképtudományi Tanszék gondozza, az oktatás nagyrészt a tanszéki kollégákra épül. A kutatások a térképészet legtöbb részterületére kiterjednek, azokba minden oktató bekapcsolódik. A kutatási tevékenység egyrészt pályázatok keretében folyik (pl. OTKA, Felsőoktatási Kutatási és Fejlesztési Pályázat, Felsőoktatási Programfinanszirozási Pályázat), más része nemzetközi programokhoz kapcsolódik, végül az oktatók saját kutatási területtel is rendelkeznek.

A kutatások egy rész különböző együttműködések keretében folyik. Így bekapcsolódnak az ELTE más tanszékei (Természetföldrajzi Tanszék, BTK Afrikanisztikai Tanszék), az MTA intézetei (Földrajzi Kutató, Történettudományi Intézet). Külföldi egyetemek között meg kell említeni a Freie Universität Berlin-t, a nemzetközi társaságok közül az International Cartographic Association Tengertérképezési Bizottságát, az International Hydrographic Organization Kormányközi Oceanográfiai Bizottságát. Hagyományos kapcsolataink keretében a Cartographia Kft.-vel és a Magyar Honvédség Térképészeti Hivatalával szintén együttműködünk e téren.
A kutatások eredményeként tankönyvként is használható szakkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok jelennek meg, kutatási jelentések, publikációk készülnek, térkép- és földgömbkiállítások rendezésében működünk közre, amelyek az oktatást közvetlenül és közvetve segítik.

A kutatásokban jelentős részt vállalnak a térképész doktori iskola hallgatói, sőt bizonyos témák rájuk épülnek. A nappali hallgatók is bekapcsolódnak a kutatásokba diplomamunka készítés illetve a tudományos diákkör keretében.


( C ) XIV.         Tudományos diákköri munka

A térképész hallgatók részt vesznek a kar tudományos diákkörének munkájában.

a leadott TDK-s dolgozatok száma ebből helyezést elért dolgozatok száma
intézményi 1997/98    
TDK 1996/97 2 2
konferenciára 1995/96    
a legutóbbi országos TDK konferencia 2 1


( C ) XV.         A szak képzését támogató infrastruktúra

Könyvtár, térképtár

A Térképtudományi Tanszék Könyvtárát 1954-ben létesítették, amely mellett egy külön álló térképtár is működik. A könyvtár gyűjtőköre a térképtudomány, geodézia, földrajz és határtudományok hazai és külföldi szakirodalma (tudományos könyvek, monográfiák, lexikonok, kézikönyvek, évkönyvek, különlenyomatok, disszertációk, szakdolgozatok, jegyzetek, folyóíratok, atlaszok), amely egyaránt nagy segítséget nyújt a tudományos kutatásban oktatók, kutatók, PhD hallgatók részére.

A térképtárban régi térképek és mai modern térképek is megtalálhatók a világ minden tájáról. A hazai topográfiai térképek igen nagy számban vannak a térképtárban, de az anyagi lehetőségek szűkössége miatt több térképsorozat hiányos, az 1:50 000 új katonai térkép pedig teljesen hiányzik. A topográfiai térképeket a földrajz tanszékek és a geológus tanszékek hallgatói és oktatói sűrűn használják, de a többi Karról, sőt más felsőoktatási intézményekből is gyakran látogatják a térképtárat.

A könyvtár és a térképtár összefoglaló állományadatai:

Könyvek
angol nyelvű 127 db
német nyelvű 317 db
magyar nyelvű 896 db

Topográfiai és katonai térképek       Földtudományi térképek
200000 33 db   200000 összesen:
100000 135 db   100000  
25000 852 db   25000 132 db
10000 2504 db      

Egyéb térképek               Légifotók
régi térkép kb. 200 db   10000-es 1043 db
időszakosan megőrzött (autó, turista stb. térképek) kb. 1000 db   4000-es 101 db
fali térkép kb. 150 db   légifotó okt. célra 40 db
régi katonai felmérések térképei kb. 1500 db   űrfotó 78 db


Számítógépes infrastruktúra

Személyi számítógépeinket elsősorban a digitális kartográfia, a programozás valamint a szöveg-és kiadványszerkesztés, kisebb mértékben a térinformatika oktatásában használjuk.
IBM kompatibilis PC:
11 db a hallgatói laborokban (ezek közül 1-2 db anyagi nehézségeink miatt folyamatosan működésképtelen), 7 további db az oktatói szobákban. A gépek mintegy 40%-a Pentium processzoros (Pentium II még nincs), a többi ennél gyengébb; van közöttük olyan is, amely csak elektronikus levelezésre alkalmas. A háttértárak a tárigényes grafikus alkalmazásokhoz általában szűkösek, a grafikus kártyák és monitorok minősége sem felel meg a magasabb kívánalmaknak.
PC-hez kapcsolt térképészeti célú perifériák:
Fontosabb szoftvereink: CorelDraw, AutoCAD, Arcview, Mapinfo, Microstation.
Apple-McIntosh:
3 db a hallgatói laborokban . Ezek az 5-6 éves, részben működőképes gépek mai körülmények között már csak szemléltető oktatásra alkalmasak. Modernebb (PowerPC-s) gép nincs közöttük.
Fontosabb szoftvereink: Freehand, PhotoShop, QuarkXpress

Munkaállomásaink egyrészt hálózati szerverként, másrészt a térinformatika oktatására szolgálnak.
Fontosabb szoftverek: ArcInfo, ERMapper
A munkaállomások és terminálok beszerzése a 90-es évek első felére nyúlik vissza. Háttértáruk és memóriájuk nagysága a minimálisan elfogadható érték közelében van.

A gépek majd mindegyike hálózatba van kötve; egyedül a régebbi McIntosh gépek bekötése okoz gondot a Lágymányosra való költözés után.

Újabb szoftverek beszerzése, a meglévők frissítése anyagi nehézségekbe ütközik.

Geodéziai műszerek

A Térképtudományi Tanszék rendelkezik geodéziai műszerparkkal, mely a demonstrációs célokat szolgáló muzeális értékű felmérő eszközöktől a korszerű digitális berendezésekig a műszerek széles skáláját mutatja be. A műszerek a szemléltetésen kívül intenzív használatban vannak, egyrészt a térképész, földrajz, geográfus és geológus hallgatók geodézia óráin, másrészt a nyári felmérési gyakorlatokon.

A hagyományos optikai műszereket Zeiss és MOM teodolitok, tachyméterek és szintező műszerek képviselik, amelyek a sokéves állandó igénybevétel miatt eléggé elhasználódott állapotban vannak. A fotogrammetria oktatását egy Topocart analóg légifénykép kiértékelő berendezés segíti.

Korszerű műszereink a következők:
Itt említjük meg a nagypontosságú kartometria céljait szolgáló X-PLAN 360C Ushikata digitális planimétert.

Nyomda és fotolabor

A Térképtudományi Tanszék nyomda és előkészítő laboratóriumában a hallgatók a "Térképrajz és technológia" tantárgy keretén belül elsajátítják a nyomtatás lépéseit, saját rajzuk próbanyomógépen történő kinyomtatásával.

A nyomda és előkészítő berendezései:

A gyakorlatok során Hausleiter eljárással készülnek a fólia másolatok érzékenyítő, előhívó és színes/fekete festékek segítségével. Cromalin színes ellenőrző eljáráshoz laminálandó fotopolimert használunk, a színeket pedig direkt porokkal visszük föl.

A Térképtudományi Tanszék fotólaboratóriuma arra hivatott, hogy a hallgatók a "Térképrajz és technológia" tantárgy keretén belül megismerjék és gyakorolják a különböző technológiai alkalmazásokat a fényképezés terén.

A labor berendezései: