A Térképtudományi Tanszéken készült atlaszok

(Zentai László)

A Térképtudományi Tanszék a nyolcvanas évek közepén-végén kezdett olyan nagyobb térképészeti feladatokba, amelyek eredményeképp önálló atlaszok kerültek kiadásra.

1. Balaton Atlasz (1986-1987)

Ez az atlasz a Balaton vízgyűjtő területét mutatta be tematikus térképek segítségével, főleg a környezetvédelmi problémákra koncentrálva. Az atlasz az 1980-ban megjelent hasonló mű folytatása lett volna, de a „politikai viszonyok” nem tették lehetővé az atlasz megjelentetését pedig már a nyomdakész filmeket is elkészítettük. 1990-ben két hallgató (Horváth Zsuzsa, Idzig Andrea) diplomamunkaként "leporolta", aktualizálta az atlaszt, de a "politika" számára ekkor sem volt fontos az atlasz kiadása, nem sikerült rá pénzt szerezni.

2. Magyarország Ivóvízbázis Atlasza (1989)

Az Atlasz a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium anyagi támogatásával 1989 végén készült el a tanszékünkön, és a kiegészítő magyarázóval és táblázatos adatgyűjteménnyel – a Környezetgazdálkodási Intézet együttműködésével – 1990-ben került kiadásra.
Magyarországon a közműves vízellátás közel 90 %-ban felszín alatti vízkészletekből történik.
Mind a jelen, mind a távoli ivóvízellátásban a felszín alatti vízkészletek hangsúlyozott szerepe szükségessé teszi ennek a természeti erőforrásnak a kutatását. Ez az Atlasz a hozzátartozó vízbázis kataszterrel (adatgyűjteménnyel) ehhez kíván olyan módon hozzájárulni, hogy számba veszi azok felzártsági szintjét, a kiépült potenciális lokális vízbázisokat, a felszín alatti vízkészletre telepített közüzemi vízbázisokat és a jelentősebb ipari és mezőgazdasági vízkivételeket. Tartalmazza a legfontosabb minőségvédelmi információkat, a hatályos vízvédelmi és természetvédelmi területeket.

Magyarország ivóvízbázis atlaszának térképei alapján az ország 1 : 150 000 méretarányú nyílt használatú munkatérképe szolgált. Az egyes lapokon feltüntetésre került a szelvény elhelyezési vázlata, a szelvény azonosító száma, a méretarány és a kiadói adatok.

Az alkalmazott szelvényezéssel elérhető volt, hogy viszonylag kis számú térképlap fedje le egy-egy környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság illetve vízmű és csatornamű vállalat működési területét.

Az atlasz szelvényein a vízgazdálkodást felölelő információk az alábbi tartalmi csoportosításban kerültek feldolgozásra:

• regionális jelentőségű távlati vízbázisok;
• közüzemi vízbeszerzési helyek;
• egyéb használatú vízbeszerző helyek;
• vízminőség-védelem;
• természetvédelem.

3. Közép-Európa Atlasz (1993)

1993-ban a Téli Könyvvásárra jelent meg az egykori Teleki Pál Tudományos Intézet szakmai körökben is viszonylag kevéssé ismert Közép-Európa Atlasza (első és mindeddig egyetlen kiadása: Budapest-Balatonfüred, 1945).

Az új kiadás gondolata már a nyolcvanas évek végén felvetődött, a mostani kiadás egyik előszavát az atlasz szerkesztője, dr. Rónai András még 1989-ben írta, aki sajnos ezt az új megjelenést már nem érhette meg, 1991-ben elhunyt. Jelen kiadást a Püski Kiadó és a Szent István Társulat közösen gondozta.

Az atlasz minden lapja már számítógépes eljárással készült.

Az atlasz új kiadásához használt módszer, a digitális fakszimile nem más mint célszerűen összegezett ismeretek rendszerezett felhasználása. Ebben az esetben már meglévő térképeket kellett reprodukálni a számítógépes eljárások segítségével, illetve a térképi tartalom hangsúlyozásával, a tematika minél jobb minőségben történő kiemelésével. Az atlasz több mint 180, egymástól esetenként jelentősen eltérő ábrázolási módokat használó tematikus térképet tartalmaz. Így nem volt lehetséges cél az, hogy az összes térképet egy konkrét módszer, illetve egy konkrét szoftver segítségével készítsük el.

A digitális fakszimile módszer egy komplex eljárás-rendszer, melynek újszerűsége abban áll, hogy a térképi tematika milyensége, a térképkészítő által kitalált, megálmodott formában kompromisszumok nélkül előállítható. Ehhez megfelelően jól képzett szakemberekre van szükség: a számítógépes programok kezelése viszonylag könnyen elsajátítható, ezért sokkal fontosabb a szakember térképész képzettsége, hiszen így az adott szoftver grafikai képességeit saját, speciális térképész tudása szolgálatába tudja állítani – él, de nem visszaél a szoftverek általános képességeivel.

Több szoftver ismerete esetén tulajdonképpen képzeletünk előtt nincsenek korlátok, amilyen tematikus módszert, grafikai ábrázolást mint térképészek elképzeltünk, azt a feladathoz kiválasztott szoftverrel önmagunk képesek vagyunk megoldani: az általunk képzeletben megalkotott ábrázolást mi magunk visszük végig (akár vizualizálható gondolatkísérletek segítségével is) a térképszerkesztés teljes folyamatán.

4. Elektronikus Atlaszok, Politikai és gazdasági világatlasz (1994)

Az Elektronikus Atlaszok – amely a Cartographia Kft., az ELTE Térképtudományi Tanszéke és a Rudas & Karig Kft. közös együttműködésében készül – egy olyan digitális multimédia térképsorozat, melyhez hasonlóra egyelőre nem nagyon van példa. A sorozat első elemeként már megjelent a politikai és gazdasági világatlasz. Ennek előzménye, digitális térképi alapja a Rudas & Karig Kft. saját fejlesztésű, német nyelvterületen már több ezer példányban eladott PC-Atlas nevű német nyelvű szoftvere (mely azért térképész szemmel nézve még kommersz terméknek sem volt igazán jó minőségű). A hazai kiadás nem a PC-Atlas egyszerű lefordításából, magyarításából állt, hiszen például a térképi névanyag nagymértékben kibővült, a korábbi verzió vonalas térképi elemeit (partvonal, vízrajz, országhatárok) szakmai szempontok szerint javítottuk. A magyarítás hagyományos térképi alapja sok tekintetben (elsősorban névírás) a Kartográfiai Vállalat 1992-ben kiadott Földrajzi Világatlasza volt.

Az atlasz hasonló digitális társaihoz képest az alábbiakban próbál többet-jobbat nyújtani:

• Legfontosabb erénye a karakterhelyes földrajzi nevek alkalmazása. Egy hagyományos atlaszban alapkövetelmény, hogy egy földrajzi név az adott ország által használt formában kerüljön fel a térképre. Nemcsak a néhány, esetleg csak egy országban használt latin karakterek, hanem az egyébként csak átírásokban (arabról, egyéb távol-keleti nyelvekről) szereplő karakterek is megjelennek mind a képernyőn, mind nyomtatáskor.
• A földrajzi nevek elhelyezésekor igyekeztünk maximálisan igazodni a hagyományos térképekhez. Az átfedések elkerülését természetesen az eltérő kategóriába tartozó földrajzi nevek (országnév, vízrajzi név) esetén már nem lehetett maradéktalanul megtenni, de ezek mind eltérő rétegen vannak és tetszés szerint ki- és bekapcsolhatók. Más vektoros programokkal ellentétben a településnevek elhelyezésekor az egymást lefedést még kis nagyításokban is elkerültük.
• Az atlasz naprakész térképi információkat tartalmaz. Természetesen bizonyos szituációkban naprakésznek lenni már nem is egyszerű. Az 1994. november 30-i állapotoknak megfelelően naprakészen tartalmazza az egyes államok politikai vezetőit is.
• Minden egyes földrajzi név magyar nyelven, illetve az ENSZ földrajzi nevek helyesírásával foglalkozó csoportja ajánlásainak megfelelő. Ha egy településnek hagyományos okokból több neve is szerepel a magyar térképeken, akkor ezek mindegyike szerepel, de elsőnek következetesen a kartográfiában elfogadott elvek szerint az adott ország nyelvén szerepel, pl. Wien (Bécs), Cape Town (Fokváros).

5. A Ráckevei üdülőkörzet környezeti jellemzői (1994)

Az atlasz még teljes egészében hagyományos eljárással készült. Az atlasz lapjai (összesen 28) az 1990-es adatokat ábrázolják, az akkori környezeti állapotokat rögzítik. Úgy véljük, a Ráckevei-üdülőkörzet környezeti jellemzőinek tematikus térképészeti feldolgozása jelentős lépés az egymásra ható és az egymást alakító környezeti folyamatok területi összefüggéseinek vizsgálatához. Az atlasz újdonsága, hogy a térképlapok cserélhetők, így az ábrázolt tematikák tetszőlegesen kombinálhatók, akárcsak egy térinformatikai rendszerben.

6. Magyarországi települések védett természeti értékei (1996)

Ezt a könyvet a Természetvédelem Évében írták a szerzők, a magyarországi települések lakói, önkormányzati testületei által védett természeti értékeket legjobban ismerő természetvédelmi szakemberek, akiknek munkáját lelkes lokálpatrióták sokasága támogatta. A könyv kiadását a PHARE segélyprogram támogatása tette lehetővé. A könyv a magyar természetvédelem eddig csak részleteiben és részben ismert, tételesen fel nem dolgozott természeti értékeivel foglalkozik.
Aki e könyvet kezébe veszi és belelapoz, annak reményeink szerint rögvest kedve támad, hogy bebarangolja az alkotó parképítő művészek szellemi és keze munkáját őrző arborétumokat, ellátogasson a parkerdőkbe, felkeresse Magyarország eddig számára ismeretlen "fehér foltjait", kaptárköveket és várromokat, gyönyörködjék védett rétek virágpompájában, testi és szellemi felüdülést keressen a feledhetetlen tájképi szépségeket őrző szabad természetben. Meggyőződésünk, hogy ez a könyv azok számára is tartogat újdonságokat, akik eddig úgy gondolták, jól ismerik az országot, annak természeti értékeit. A kiadvány a természetvédelem "hivatásos munkásainak", ágazati irányítóinak munkáját is segítheti, s iránymutatásul szolgálhat a természetvédelmi tudatformálás összetett és nemes tevékenységének műveléséhez is.

Tanszékünk a könyvhöz 1067 db térképmellékletet készített.

7. Atlas of leading and 'avoidable' causes of death in countries of Central and Eastern Europe (Elkerülhető halálokok atlasza, 1997)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális irodája és a Központi Statisztikai Hivatal szervezésében 1997 szeptemberében jelent meg az Elkerülhető halálokok atlasza (Atlas of leading and "avoidable" causes of death in countries of Central and Eastern Europe). A 324 oldalas angol nyelvű, reprezentatív kiállítású atlaszt a KSH adta ki.

Az atlasz ötlete, előzménye az 1988-ban, illetve 1991-92-ben kiadott hasonló témájú szakatlasz volt, amely az Európai Közösség 10, illetve 12 országát dolgozta fel (European Community Atlas of "Avoidable Death"). A most kiadott atlasz követte az elődök szerkezetét, beosztását.
Az egészségügyi statisztikában elfogadott 25 elkerülhető halálokot mutatja be a tárgyalt régió 14 országában, illetve a átfogóan a teljes régióban. További 16 térkép Európa összes országára vonatkozik. Így az atlaszban összesen található 406 színes térkép teszi ki a könyv terjedelmének 70 %-át. A további 30 % az adatokat tartalmazza és az alkalmazott statisztikai eljárásokat mutatja be.

A térképeken alkalmazott optimális torzulású vetület is tanszéki kutatás eredménye.

8. Térképeken a világtörténelem (a Times Atlas of World History magyar kiadása) (1999)

Gyakori feladat a nemzetközi kiadványok (atlaszok, lexikonok) magyarítása. Egy rangos kiadvány magyar változatának elkészítése érdekes feladat, ami ebben az esetben kiegészült azzal a feladattal is, hogy több, a magyar történelmet bemutató egyedi térképet is el kellett készíteni.

9. Conserving Hungary’ Heritage (1999), Értékőrző Magyarország (2000), Cherising Hungary’s Heritage (2002)

A reprezentatív kiadvány hazánk nemzeti parkjait és tájvédelmi körzeteit mutatja be. A kiadványban látható színes térképek méltóak a könyv gyönyörű fényképeihez. A térképek átdolgozott változatai jelentek meg a Környezetvédelmi Lexikonban is.

10. Magyarország közigazgatási atlasza 1914 (2000)

2000 január végén jelent meg az atlasz. A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított felsőoktatási tankönyvtámogatási program keretében került kiadásra.

A térképek az 1910-es népszámlálás alapján 1:400000-es méretarányban ábrázolják a Magyar Királyságot, feltüntetve a majd 15000 települést (Horvát-Szlavónországgal együtt). Az atlaszban még néhány tematikus térkép is helyet kapott (felekezetek, kisebbségek, közigazgatás).

Az atlaszt azóta minden évben utána nyomták.

11. Cartographia Világatlasz CD-ROM változat (2001)

A magyar, angol és német nyelven megjelent CD-ROM névanyagfeldolgozását a Tanszéken készítettük el. Ez a munka arra is jó példa, hogy a szakma cégeivel, intézményeivel igyekeztünk mindig jó kapcsolatokat ápolni.

12. Finn-magyar multimédia történelmi CD-ROM (2003)

A CD-ROM egy Európai Uniós projekt keretében jelent meg. A projektet a Hamburgi Egyetem Hungarológiai Intézete koordinálta, további fontos résztvevők voltak a Rostocki Egyetem, a Jyvaskyläi Egyetem, a párizsi Sorbonne. A történelmi térképeket mindkét országra tanszékünk készítette el, ez összesen kb. 100 új térkép elkészítését jelentette, melyek teljes egészében a képernyős megjelenítésre lettek optimalizálva.

A CD-ROM nem elsősorban tudományos mű, hanem a két ország iránt érdeklődő egyetemistáknak, érdeklődőknek szóló ismeretterjesztő kiadvány. A térképeken kívül egyéb multimédiás anyagokat (zene, videó) is tartalmaz.

13. Magyar Nagylexikon (1993-2003)

Az eddig megjelent 15 kötet térképei a tanszékünkön készültek és egyes szócikkeket is mi írtunk. A nagylexikonban például a világ összes országáról viszonylag részletes térkép található.