Beszámoló a Térképtudományi Tanszék 1990-1995. közötti időszakban végzett tevékenységéről
(írta: Klinghammer István)
A tanszék két alaptevékenységi feladata:
A tanszék személyi állományának kialakítását elsősorban e két tevékenység ellátásához szükséges szakmai és pedagógiai színvonal motíválja. (A műszaki-technikai infrastruktúra alakításában is ez a vezérelv.) A kutatás feltételeit és lehetőségét e két feladatra pályázattal kiválasztott kollégák maguk teremtik elő.
A tanszék címzetes oktatói:
A térképész képzés szakmai tárgyai közül azokra amelyekre a tanszéki kollégák szakképzettsége nem ad felhatalmazást vagy a képzést kiegészítő speciális kollégiumokra illetve egy-egy kollégiumon belül néhány téma előadására jeles hazai és külföldi szakembereket hívtunk meg:
matematika:
fizika:
kémia:
geológia:
ökológia:
geofizika:
csillagászat:
meteorológia:
ált.term.földrajz:
ált.gazd.földrajz:
Magyarország földrajza:
regionális földrajz:
Hazánk felsőoktatási intézményei közül egyedül egyetemünk Térképtudományi Tanszékén lehet
térképész diplomát szerezni.
A kulturális kormányzat 1953-ban hozta létre az első önálló magyar egyetemi tanszéket. A
tanszék vezetésével Irmédi-Molnár László egyetemi tanárt bízták meg.
Irmédi-Molnár professzor 1955-ben dolgozta ki az első egyetemi tantervet, amelyre az
1970-es évek első harmadáig a magyar térképész képzés alapult.
Az 1970-es évek elején az általános egyetemi oktatási reform keretében a képzés változott.
1973-ban Stegena Lajos egyetemi tanár (aki 1966.december 6-tól 1987.június 30-ig vezette a
tanszéket) új tantervet nyújtott be.
A tantervben a térképész szakképzés maradt három éves, de a korábbi földrajz irányítottságú
alapképzést felváltotta a geológus és geofizikus hallgatókkal együtt négy féléves
földtudományi alapozás. Új lehetőség nyílt a magasabb évfolyamok geológus, geofizikus,
meteorológus, földrajzos és földrajz tanár szakos hallgatói számára a hat féléves térképész
ágazati képzés megindításával, amely azonban csak 1982-ig folyt. A folytatásnak egyszerű
órarendi gátja volt; a heti óraszám a negyven-negyvenötöt is elérte, ami a hallgatók számára
az időpontütközések miatt teljesíthetetlenné vált.
Az 1986-os magyar oktatási törvény lehetővé tette, hogy a térképész szakképzés ötéves
képzésként induljon meg Magyarországon.
Az ötéves (tíz szemeszteres) térképészképzés a munkatársaimmal kidolgozott tanterv
alapján az 1988/89-es tanév őszi szemeszterében indult meg.
A tanterv elkészítésénél figyelembe vettük a térképészet területén végbemenő paradigma
váltást, a digitális kartográfia elméletének és módszereinek terjedését.
Az ötéves képzés során a térképész hallgatók 32 tárgy oktatása keretében 267 tanórát
hallgatnak, amelyet 6 hét terepgyakorlat egészít ki. A tanszék kollektívája szakmai tárgyak
keretében ebből 19 kollégiumot tart 153 óra terjedelemben, valamint vezeti a
terepgyakorlatokat.
Az alapozó képzés során (szervízoktatás keretében) 12 tárgy kerül előadásra 76 óra
terjedelemben. A kollégiumoknak az új képzés beindítása óta ugyanazok a TTK-s tanszékek
biztosítanak előadókat és gyakorlatvezetőket. Az oktatandó tananyagot az előadókkal történt
megbeszélések során alakítottuk ki.
Szervíz oktatás keretében további négy szaknak - geológus, geográfus, meteorológus és
földrajz tanár - tartunk 13 tanórás térképész kollégiumot, és 3 hét terepgyakorlatot.
Az 1990-es évek elején 20%-os hallgatói létszámnövekedés történt, így jelenleg 60 térképészt
és az ún. szervízképzésben 82 egyéb hallgatót oktatunk.
A Térképtudományi tanszék 10,5 fős diplomás gárdája (oktatója, kutatója és műszaki tanára) hetente 142 hallgatónak 83 tanórát és nyaranta 105 hallgatónak összesen 63 nap terepgyakorlatot tart.
A több éve folyó hallgatói véleményezés 4,6 érték körüli átlagot mutat. A kollégánként és tárgyanként kapott értékelést a TTK Tanulmányi Osztályának dokumentumai tartalmazzák. (A tanszék oktatási terhelése a Kémiai Tanszékcsoporton alkalmazott felmérési elv alapján 8602,5 óra, az egy diplomásra jutó óraátlag 813,3 óra. A számításnál nem vettük figyelembe a dolgozatjavításra, jegyzőkönyv ellenőrzésre számított 20-20 perceket, illetve a 91 hallgatóval tett 2 egész napos terepbejárást, valamint a 9 hét terepgyakorlatnál a két kolléga helyett csak egy fővel számoltunk; ez a terhelési érték messze kiegyenlíti az átlag 4 fő külső szakelőadó óraszámát.)
A II-III.éves hallgatók egyetemi térképezéssel gazdagítják az Alma Matert:
Az elmúlt öt évben TEMPUS együttműködés keretében öt hallgatónk és két kollégánk vett
részt német és angol egyetemen részképzésen ill. oktatott a kapcsolat keretében.
Az 1990-1995 közötti időszakban tanszékünkön 32 hallgató szerzett diplomát, öten
szereztek egyetemi doktori címet, öten kandidátusi fokozatot (egy fő közülük óraadó) és két
fő tudományok doktora címet (egy fő közülük a tanszék címzetes docense).
A tanszék állami finanszírozása, a tevékenységét biztosító működés költsége az 1994-es évben az alábbiakban alakult:
| bérköltség (alapbér, munkahelyi pótlék, nyelvpótlék, 13. havi bér): | 7.495,3 eFt |
| oktatási hitelkeret: | 580 eFt |
| kutatási hitelkeret: | 118 eFt |
| összesen: | 8.193,3 eFt |
Ez a hatvan fős térképész hallgatói létszámot tekintve: 136,5 eFt/fő/év képzési támogatást
jelent.
A bérköltségek nélküli közvetlen oktatási keret: 11,66 eFt/fő/év.
A tanszék az együtt 698 eFt-os hitelkeretének közel háromszorosát: 1.944,4 eFt-ot fordított
oktatási tevékenysége dologi költségeinek fedezésére. A különbözetet a kollégák tanszéki
kutatási tevékenysége ellenértékeként kért külső oktatási támogatás biztosította (1993-ban
900 eFt, 1994-ben 680 eFt), illetve a szerződéses kutatási tevékenység árbevételéből oktatásra
áttett ill. átforgatott összeg (1994-ben 299,8 eFt).
A tanszéki költségvetés állami (egyetemi) finanszírozási kereteinek összehasonlító értékeléséhez két adat:
A számítógéppel támogatott térképezés (automatizált felmérési eljárások, számítógépes grafika, számítógép vezérelt technológia, hipermédia) eljárásainak és eszközeinek oktatását három FEFA programból eszközölt tanszéki [elektronikus távmérő, digitális szintező, GPS vevő berendezés, GIS (Intergraph-ArcInfo) eszköz, Silicon Graphics munkaállomás, Apple-MacIntosh berendezés, IBM PC-k], tanszékcsoporti (GIS munkaállomás), kari (hipermédia laboratórium) és egyetemi (szkenner, levilágító és hívógép) beszerzések biztosítják.
A tanszéki oktatási terhelés számítási alapja: "A térképész szak képzési dokumentumai"-ban meghírdetett órák illetve a földrajz tanár- , a geográfus-, a geológus-, a meteorológus szak képzési dokumentumaiban, valamint a térképész doktori iskola anyagában meghírdetett órák. A hallgatói létszámadatokat a TTK Tanulmányi Osztályának dokumentumai tartalmazzák.
Az 1980-as évek végétől napjainkig terjedő időszakban a tanszéki közösség három tématerületen végzett kutatásokat:
A tematikus kartográfia ábrázolási kérdései (digitális térképek-elektronikus atlaszok)
Kutatási eredmény:
Kutatási eredmény:
Kutatási eredmény:
A tanszéki kutatások eredményességét az 1990 és 1995 között megvédett doktori, kandidátusi
és tudományok doktora értekezések, az egy-egy tanszéki kutatói közösség által elnyert díjak
(ELTE Természettudományi Díj, 1993. és Környezetünkért kormány kitüntetés 1993.) és két
kolléga Lázár-deák díjjal (a legnagyobb magyar térképészeti elismerés) történő 1990-es és
1992-es elismerése minősíti.
Ugyancsak minősítő tény, hogy a tanszék 7,5 fős oktatói gárdájából négyen a Nemzetközi
Térképészeti Társulás választott bizottságaiban látnak el feladatot és kaptak 1989-ben és
1993-ban bizottsági ülések és szemináriumok magyarországi megrendezésére megbízást
(1989. ICA Commission on Map and Education an Training; 1993. ICA Commission on Map
and Spatial Data Use, Commission on National and Regional Atlases és Commission on
Education and Training), valamint az, hogy az MTA SZTAKI-val és a BME-vel közösen
1991-től az ötödik CAMP konferenciát szervezzük (CAMP '95 CAD/CAM and Multimedia
Conference and Trade Show) a közép-európai térképész szakembereknek.
A kutatási tevékenység pénzügyi feltételeit szerződéses munkák vállalásával - kb. 13,2 millió
Ft - illetve az ebből származó érdekeltségi alapok felhasználásával, valamint együttműködés
keretében végzett kutatások partner általi finanszírozásával - kb. 6 millió Ft - biztosítottuk.
A pályázati támogatás elenyésző volt, nem érte el az 1 millió Ft-ot sem. A KSH előírások az
oktató kollégák béralapjának időarányos részét - tanszékünkön 30% - kutatásra fordított
költségnek számítják. Ez az összeg 1990-1995 között 4 millió Ft-ra becsülhető.
A tanszéki költségvetés dologi összegének értékeléséhez adalék, hogy a szerződéses munkákat
terhelő egyetemi "dézsma" formájában a támogatási érték kb. felét fizettetik be.
A tanszék Magyarországon nemcsak egyetemi szintű oktatási bázisként az egyetlen, hanem a
magyar földrajzi és tematikus térképezés területén is súlypontos hazai tudományos
kutató-fejlesztő központ. Sem az MTA, sem a két ágazati szakminisztérium, (FM, HM) sem
más felsőoktatási intézmény nem tart fenn önálló térképtudományi kutatóhelyet.
Ezért, hogy mennyiben tudunk megfelelni a ránk háruló elvárásoknak, illetve milyen
szinvonalon teszünk eleget tudományszervezési - részben morális, részben kötelező -
feladatainknak, az könnyen ellenőrizhető.
A tudományszervezési tevékenységünk két részre bontandó: egyrészt a hazai, másrészt a
nemzetközi fórumokon illetve szervezetekben ellátandó feladatokra.
A tanszék hazai feladata ezen a téren - a kérdést némileg egyszerűsítve - hidat képezni a térképezés geometriai rendszerét biztosító geodézia (földmérés, fotogrammetria, térinformatika) és a térképtartalmat biztosító, a földfelszini (alatta, rajta, felette) állapotok és folyamatok feltárását és értékelését végző szaktudományok között.
Részvételünk (döntéshozói, irányítói, vezetői szinten) a hazai tudományos és szakmai
bizottságokban:
A tanszék feladata a nemzetközi tudományos és szakmai fórumokon kettős: egyrészt bemutatni és menedzselni a magyar - nemcsak tanszéki - térképészeti eredményeket és tevékenységet, másrészt behozni mindazt a bevezetésre és meghonosításra érdemes szellemi és gyakorlati értéket, amit a külföldi térképészet produkál.
Az 1980-as évek vége óta folytatott stratégiánk eredménye, hogy a korábbi egy fő helyett a
hazai térképészet további három tanszéki kollégát tudott - kutatásaik szakmai elismertsége
alapján - a Nemzetközi Térképészeti Társaság (ICA) bizottságaiba beépíteni. Működésük
eredménye a hazánk rendezte 1989-es térképész világtalálkozó sikerében és az 1989-ben és
1993-ban rendezett budapesti ICA bizottsági ülések és szemináriumok (négy bizottság)
tényében jelentkezik.
Ugyancsak eredmény, hogy tanszéki kollégák magyar képviseletet biztosítanak két nemzetközi
és egy nemzeti szakmai egyesületben.
Részvételünk (döntéshozó, irányító, vezetői szinten) nemzetközi tudományos és szakmai bizottságokban:
A tudományszervezési tevékenység más területét jelenti a hazai térképi kultúra színvonalának emelésében kifejtett tanszéki tevékenység. Ez tudományt népszerűsítő cikkek írásától és előadások tartásától rendezvények szervezéséig terjed.
Fontosabb események:
Ezek a kapcsolatok - szervezetekkel, intézményekkel, cégekkel, egyetemekkel - oktatóink
tudományos karrierjének segítése mellett elsősorban a kutatást támogatták, de nagyban
segítették az oktatási tevékenység személyi (vendégelőadás, diplomaterv vezetés) eszköz és
információs gondjainak (szoftver, film, térkép, könyv) megoldásában is.
A kapott támogatást hasonló módon viszonoztuk, "nyitvatartottuk" belföld és külföld előtt a
tanszék szellemi bázisát és tudományszervezési adottságainak keretein belül képviseletet
láttunk el.
A külföldi partnerek felsorolásánál azokat említjük, akikkel az 1990-1995 közötti időszakban közvetlen oktatói-hallgatói kapcsolatunk volt.
Egyetemek:
Szervezetek, intézmények, cégek:
A hazai kapcsolatoknál csak azokat említjük, akikkel az oktatási-kutatási feladatok mgoldása
során napi kapcsolatban, állandó összeköttetésben álltunk:
A tanszék személyi állományának végzettség és kor szerinti összetétele és tudományos szakmai felkészültsége jó;
a térképészet paradigma váltását a munkatársak az oktatásban végrehajtották,
a kollégák az elkövetkező 5-8 évre oktatási perspektívával és tudományos kutatási feladattal rendelkeznek,
az oktatási tevékenység anyagi feltételei nem biztosítottak, a jelenlegi finanszírozási keretek ill. formák a továbbiakban nem tarthatók,
az 1990-1995 között kialakított eszközpark összetétele és színvonala megfelelő;
állami feladat a technikai "naprakészentartás" biztosítása,
a kutatási tevékenység finanszírozására kialakított tanszéki modell (szerződéses munka + közös kutatás + pályázás) járható;
feladat az európai "kitörés" ezen a területen,
a kollégák az alapokat kb. 2000-ig lerakták:
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!
