Európa országai földügyi szakigazgatási gyakorlatának eddigi legteljesebb felmérésére került sor az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság 1996.februári genfi kataszteri értekezlete határozata alapján. A felmérést a brit Ingatlan-nyilvántartás (HM LR) részéről John Manthorpe és Liz Schmitt végezték, munkájukban a MOLA szervezet munkabizottsági tagjai, osztrák, francia, német és svéd szakértők támogatták. 1996 nyarán összesen 51 országot kérdeztek meg négy tárgykörre vonatkozóan:
Ingatlan-nyilvántartása
Jelzálogra vonatkozó bejegyzést tartalmaz: 89 %. Az utolsó vételárat feltünteti a nyilvántartások 50%-a,
Teljes mértékben nyilvános 54%. Nyilvános, de megkötésekkel: 42%. Részben vagy egészben számítógépesített: 78%. Központilag igazgatott 58% (42% regionális szinten igazgatott). Teljes mértékben felhasználók által adatérték és szolgáltatási díjból finanszírozva 33%, teljes mértékben költségvetésből finanszírozva 29%, vegyes finanszírozással 38% működik. A nyilvántartások 81%-a valamilyen formában államilag garantált.
Térképészet
Az országok 93%-ban a geodéziai alaphálózat támogatja a földügyi igazgatást. 69%-ban kataszteri térképek szolgáltatják a földügy térképészeti alapját. Az országok 31%-ban a földügyi igazgatás alkalmazza a topográfiai térképeket! Az ingatlan-nyilvántartás 85%-ban térképi alapú. Teljes országos lefedéssel áll rendelkezésre alaptérkép az országok 85%-ában. Az országok 25%-ában teljes lefedéssel, 71%-ban részbeni lefedésben digitális térkép is rendelkezésre áll. Az országok 62%-a központilag, 38%-a regionális szinten irányítja a felmérési és térképészeti feladatokat. Az országok 74%-a alkalmazza a fotogrammetriát, 22%-uk a műholdas helymeghatározási technológiát a térképezésben. A megkérdezettek 23%-a kizárólag magánvállalkozásokkal dolgoztat, 15%-uk kizárólag közszolgálati intézménnyel, 62%-uk vegyesen, mindkét szektorral. A térképészeti költségeket az országok egynegyedében az állami költségvetésből, 63%-ukban a költségvetési és díjbevételi források felhasználásával fedezik.
Földértékelés
A megkérdezett országok 88%-ában működik földértékelési rendszer. A rendszert az alábbi célokra használják: adókivetés, kötelező nyilvántartás, tervezés, kárpótlás. Az országok 87 %-a időről-időre újraértékelést végez. A földértékelés alapja: a tényleges eladási érték, helyszíni bejárás és becslés, bérlet, bevételi haszon. A földértékelési nyilvántartás az épületekre, ingatlanokra illetve földekre vonatkozó adatok széles körét tartalmazza. Az országok 74%-ában az értékelést kizárólag állami értékbecslők végzik, 17%-ban mind a közszolgálati, mind a magánszféra értékbecslői egyaránt dolgoznak.
Az országok 96%-ában a tulajdonos panasszal élhet a megállapított értéket illetően. Az ingatlan/föld-értékelési bejegyzések 27%-ban teljesen, 27%-ban részben nyilvánosak, míg 23%-ban szakértők számára betekinthető és 23%-ban nem nyilvános. A rendszerek számítógépesítését 67%-ban részben vagy teljesen megoldották. A válaszküldő országok 67%-ában a tényleges forgalmi árat az Értékelő iroda nyilvántartásba veszi, és 33%-ukban ezen adatok nyilvánosak.
A földértékelési rendszer fenntartásának költségeit a szóban forgó országok 10%-a fedezi a szolgáltatási bevételekből, 70%-uk egyedül a költségvetésre támaszkodik, míg a két forrást együttesen használják a válaszadó országok 20 %-ában.
Földhasználat
A hatékony földügyi igazgatás egyik legfontosabb támasza a földhasználatra vonatkozó megbízható információk kezelése. A nyilvántartás tartalmi elemei és gazdagsága igen eltérő Európában, ezért a jelentés ezen fejezete csak összevethetőség eszközéül szolgál. A válaszadó országok 88%-ában van földhasználat nyilvántartás és minősítési rendszer. A nyilvántartás 72%-ban állami és központi, 14%-ban regionális szinten, míg 14%-ban akadémiai intézetek keretein belül működik. Az országok 83%-ában az információgyűjtés egységes rendszerben történik. Elsődleges adatforrások: térképek, terepi bejárás és felmérés, fotografikus felmérés, más intézményes jelentő rendszeren keresztül. A válaszadó országok 80 %-ában a földhasználati adatok rendszere részben vagy teljes mértéken számítógépesített. Az információk mindenütt nyilvánosak.
Az általánosan használt földhasználati kategóriák részletezettsége a következő: lakott, kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági (szántó, erdő), közterület, használaton kívüli, halastavak, természetes vizek, vasutak stb.
A válaszadó országok 70%-ában az üzemeltetési költségeket költségvetésből, 30%-ában költségvetésből és egyéb, díjbevételekből fedezik.
Folyamatban lévő és jövőbeni fejlesztési tervek
A jelentés röviden foglalkozik a nemzeti és nemzetközi támogatással folyó földügyi-térképészeti projektek áttekintésével, mivel a MOLA 1997 év során a beérkezett adatok részletesebb feldolgozását vette tervbe.