Amikor élvezettel szemléljük a szép kiállítású és a régmúltat idéző térképeket, rendszerint nem gondolunk arra, milyen eszközökkel és hogyan készítették azokat. Ez a kb. 500 oldalnyi összeállítás azokat a műszereket tárja fel, amelyekkel egykor a térképész művét megalkotta. 
Természetesen nem műszerkatalógusról vagy száraz leírásról van szó, hanem olvasmányos ismertetésről, arról, hogyan használta az ógörög, a római kori vagy a középkori térképész ezeket az eszközöket, pl. a grómát, a körzőt, a kvadránst, a trikvétumot vagy az ősteodolitokat.
Megtalálható itt a műszerek matematikai, geometriai (geodéziai) és csillagászati működési elvének bemutatása is, amely elvezet a fokhálózat, a Föld alakja rövid történeti ismertetéséhez is. 

A szerző, dr. Karsay Ferenc – mint az ELTE volt előadója – összeállítását elsősorban az ifjúságnak szánta, de népszerű – azonban mégis tudományos igényű – előadásmódja révén minden korosztály számára tanulságos. Helyzetkép és áttekintés az ókor, a középkor és az újkor térképészeti hagyományairól, értékeiről, szakmai előrehaladásáról és buktatóiról.

Ez az első magyar nyelvű egyetemes szakmatörténeti CD fontos kultúrtörténeti munka, olyan összefoglalásban tárgyalja a téma európai és a magyarországi vonatkozásait, ahogyan még máshol nem látott napvilágot. Ehhez a gazdag képanyag, a név- és tárgymutató, a kronológiai áttekintés, valamint a tárgyalt személyek életrajzi adatsora is hozzájárul.

Érdeklődni lehet a szerzőnél az ELTE  Térképtudományi és Geoinformatikai  Tanszéken.

A tartalomból:
A prehisztórikus korszak, ókori kultúrák (görög, római mesterek) eszközei
A középkor (gnómon, portolánok, Jákob-pálca, asztrolábium mérőkvadrát és használatuk)
Az újkor térképészeti eszközei és műszerei, eljárásai (kvadrán, szextáns, félkörök, ősteodolitok, lépésmérő készülékek, magasságmérő eszközök, mérőasztal stb.)...