A 18. század elején az akkor már jó ideje dán fennhatóság alá került Izlandról még mindig nem volt pontos térkép. Előbb Magnus Arason, majd Henry Knoff tett elkészítésére kísérletet. A Dán Királyi Akadémia végül Niels Horrebowt küldte a szigetre, akinek munkája 1752-ben jelent meg.

 
A német kisvárosban, Weimarban alapított Landes-Industrie-Comptoir (1789-90) kartográfiai ágazatának felvirágzása a később Geographische Institut néven ismertté vált kiadó működésével már a 19. századot jelzi. A Murdoch-féle vetületben, Johann Matthias Christoph Reinecke (1768–1818) által szerkesztett Izland-térkép az 1771-72 es francia tudományos expedíció vezetője, Verdun de la Crenne 1776-os adatainak felhasználásával készült 1800-ban.

 
Petermann munkáit a tudományos igény jellemezte, ezért Iceland korszerű ábrázolásához a Björn Gunnlaugsson (1788–1876) által 1831 és 1843 között folytatott adatgyűjtés alapján összeállított térképet használta.

 Gunnlaugsson térképének további javítása az izlandi geológus és térképész, Thorvaldur Thoroddsen (1855–1921) nevéhez fűződik. Thoroddsen fő művei az izlandi geográfia történetéről (1897-98) és a geográfia és geológia alapvonalairól (1906) német nyelven kiadott könyvei. Térképei szintén nagy elismerést arattak és nemzetközi érdeklődést keltettek.
 

A legendás és távoli európai sziget ábrázolásának hosszú történeti fejlődése után nyerte el a modern térképeken ma látható, jellegzetes formáját. Ahogyan egy utazási prospektusban írták róla: Izland a térképen úgy néz ki, mint az a bizonyos fehérnemű, ami a Sarkkörnek nevezett kötélen lóg...

 ...